✔️Vágtázz velem 18+ (JK FF)

9. rész: Meglepetés

~Park Siyoung~

Nagyot nyújtózkodva nyúlok a párna alá, hogy az idegesítően rezgő telefonomat kivegyem alóla. Szemem még félig csukva, így kicsit nehezebben fókuszálok a készülékre, ami ismételten felremeg a kezemben.

- Ki a franc vagy? – dörzsölöm meg a szememet, hogy az édes álmot, amiben Jungkook szerepelt meztelenül, sajnos kitöröljem.

Megérintem a képernyőt, mire azonnal megjelennek a kéretlen üzenetek, amik a főnökömtől érkeztek.

Aláírták már?

Hol van?

Ne feledje az előléptetést!

Ha felkelt, azonnal hívjon!

Még két napja van, töltse hasznosan, és kösse meg a szerződést!

Ingerült sóhajjal ejtem a telefont magam mellé, majd a finom lepedőn tapogatódzva, álmaim férfiját keresem. De csak a hideg anyagot érintem.

Hát persze! Dolgozik.

Próbálok még egy kicsit lustálkodni, a felkelő napból, ami a redőnyökön keresztül átsejlik, energiát gyűjteni, mert a tegnapi nap teljesen lemerített. Mind érzelmileg, mind testileg, úgy érzem magam, mintha kifacsartak volna, mint egy narancsot.

Tegnap Jungkook a pajtában, annyira hirtelen támadott le és olyan heves volt, hogy a szívem még most is rendezetlenül dobog, ha rágondolok. Nem mondott semmit, nem is kérdezett többet. Egyszerűen bezárkózott, és minden kommunikációnkat a vágyaink kielégítésére fordította. Sosem tartottam magam prűdnek, sőt, szeretem a jó és kielégítő szexet, de a tegnapi nap mindent felülmúlt. Nem csak rajta, de magamon is csodálkozom, hogy voltam képes minden alkalommal, amikor csak hozzám ért, a csúcsra jutni. A pajtában történtek után, nagyon hamar befejezte a munkát, és mire kettőt pislantottam, már a zuhany hideg csempéjének nyomta neki a hátamat, miközben lábaimat ismételten a derek köré fontam. Az esthajnalcsillag éppen csak megjelent az égen, és én már a konyhapulton ültem egy szál kötényben, a férfival a lábam közt. Minden pillanat, amit együtt töltöttünk olyan volt, mintha az utolsó lenne, és csak hajszoltuk az élvezetet, ami mindig nagyon hamar elért minket. Vacsora után se volt pihenés, annak ellenére, hogy mind ketten már nagyon fáradtak voltunk, ő mégis ismételten elrepített minket a gyönyör kapujába. Annyira kimerültek voltunk a végére, hogy egyszerűen elaludtam rajta fekve. És Ő még bennem volt.

Újra a telefonért nyúlok, hogy megnézhessem az időt, de közben a dátumra is rápillantok. Július 4. Szombat.

Akkor már nincs két napom.

A mai lesz az időjósok szerint az év legforróbb napja, így nem foglalkozom felesleges ruhadarabokkal, egy egyszerű hosszabb topban pakolászok, takarítok a kicsiny házban. Meg akarom lepni a férfit, ha haza jön munkából, hogy lássa, nem vagyok egy elkényeztetett Hercegnő. Telefonon berakom egymás után a kedvenc dalaimat, majd a lejátszási listát elindítva, a legmagasabb hangerőre nyomom. Talán képes lesz elnyomni az én borzalmasan hamis hangomat.

Dudorászva portalanítok, énekelve seprek fel és táncolva mosom fel a fapadlót, ami ki tudja mikor látott utoljára mosószeres vizet. Mire végzek mindennel, már ebédidő közeleg, ami azt jelenti, hogy Jungkook-ot a hasa haza hozza. Gyorsan összeütök neki valami tartalmas, de könnyű ebédet, hogy utána tudja folytatni a munkát kint a forróságban.

Egy óra magasságában lépteket hallok a tornác felől, így lejjebb veszem a hangerőt, és az éppen elkészült kimcsiragu alatt elzárom a gázt. Büszkén nézek végig a lakáson, ami tisztán és illatosan várja gazdáját, hogy belépjen és...