✔️Vágtázz velem 18+ (JK FF)

15. rész: Otthon

~Park Siyoung~

Az elmúlt hetek annyira felpörögtek, hogy alig tudtam követni az eseményeket. Egy biztos pont volt minden nap, az pedig Jungkook esti hívásai. Minden este órákon át beszélgettünk édes kis semmiségekről. Soha nem gondoltam volna, hogy az eddig eseménytelennek tűnő napjaim bárkit is ennyire érdekelnének. De Jungkook minden percemről tudni akart. De nem azért, hogy ellenőrizzen, hanem mert tényleg kíváncsi volt rám. Persze mindent nem árultam el neki, mert akkor oda a meglepetés.

Namjoonnal is napi szinten beszéltünk telefonon, és többszőr is előfordul, hogy feljött hozzám, és segített a jogi ügyek elrendezésében. Nagyon megkedveltem, annak ellenére, hogy sokáig egy minden lében kétkanál, ügyetlen férfinak hittem őt. De rá kellett jönnöm, hogy bármennyire is tűnik úgy, hogy szeret más életében vájkálni, mindent a barátaiért tesz.

- Siyoung – vakarja meg a tarkóját Namjoon két ásítás közt – Késő van. Szerintem ezt itt hagyjuk abba. Holnap majd a többit megírom az irodában.

Laposakat pislogva hagyja a kanapé támlájára a fejét. Az órára pillantva látom, hogy már elmúlt este tíz is. Ha most elindul, akkor éjjel kettő előtt nem ér haza.

- Nam, mit szólnál hozzá, ha felajánlanám ma éjszakára a kanapémat?

- Nem, nem! Haza kell mennem. Délelőtt még össze kell raknom a szerződést. Délután pedig Jungkook apjával találkozom – emeli meg a fejét.

-Késő van. Fáradt vagy. Maradj itt, aludj pár órát és hajnalban elindulsz – győzködöm.

- Hát...arról lehet esetleg szó – gondolkodik el.

- Nem akarom, hogy elaludj a volánnál – mosolygok rá és a combján pihenő kezére simítok. – Maradj, pihenj és reggel elindulsz.

- Jól van. De csak mert ilyen szépen kéred – bólint egyet és végre láthatom azokat a híres gödröcskéket az arcán.

Amíg zuhanyozik, felhúzom neki a vendég ágyneműt és kinyitom a kanapét, amin így sokkal kényelmesebben fér majd el.

- Siyoung – szólít meg halkan a fürdőszoba ajtó keretének támaszkodva. Vizes haját törölközővel dörzsöli át. Jungkook itt hagyott pólója és egy rövidnadrág van rajta. - Ugye tudod, hogy nagyon hálás vagyok neked, azért, amit Jungkookért teszel.

-Nem kell. Szeretem. És érte bármit feláldoznék.

- Hát, végülis feladsz érte mindent.

- De megéri. Mert vele lehetek – bólintok.

- Megölelhetlek? – a kérdésén kicsit meglepődök, de kitárom a karjaimat. Pár lépéssel megszünteti a köztünk lévő távolságot, és hosszú karjaival finoman átölel. Kellemes melegség járja át a testemet, ahogy NamJoon ölelésébe bújok. A szerelmem egyik legjobb barátja, velem együtt mindent megtesz érte. Annyira büszke vagyok most magunkra.

Namjoon korán, még napfelkelte előtt elindult haza. Mire felkeltem, már csak az összehajtogatott ágyneműt és egy papírtlapot találtam a kanapén. Megköszönte, hogy nálam aludhatott és megkért, hogy ez maradjon a mi titkunk. Mert hiába idősebb, fél Jungkooktól.

***

Egy kellemes kávézó egyik eldugott boxában szürcsölgetem jeges kávémat, amikor az ablakon kipillantva meglátom a fekete limuzint leparkolni. A sofőr azonnal ugrik, megkerüli a kocsit, majd a hátsó ajtót nyitva, kisegíti a benne ülő Jeon Sooyoult. Amint belép a kávézóba intek neki.