Kikristályosodás - Kakashi fanfiction [BEFEJEZETT]

N E G Y V E N K E T T Ő

A faluban sétáltam, valójában fogalmam sincs, miért. Nézelődtem, néhány élelmiszer boltba is beugrottam. Konkrét úticélom nem volt, mivel a hét vége van, a kölykökkel küldetésem nincs, Kakashi nem küldhet el sehova, ugyanis az ANBU küldetéseimet teljesítettem, ráadásul kiválóan.

Apropó, Kakashi. Általában hulla fáradtan ér haza, a kommunikációnk száma megközelíti a nullát, ez persze nem azért van, mert összevesztünk volna. Egyszerűen tényleg úgy néz ki, mint egy hulla, semmi energiája nincsen, nem akarom felesleges csevegéssel ennél is jobban lefárasztani. Én otthon szoktam főzni, miután meg volt a napi edzés, kivéve, ha küldetést kapunk, mert akkor van, hogy napokig nem érünk haza. Ilyenkor általában Kakashi kevesebb ideig van a központban, hogy minden rendben legyen itthon.

Így volt ez ma is, nyitódott az ajtó, ő pedig egy fáradt pillantás után, gyengén intett egyet. Óvatosan visszaintettem, majd felálltam az asztaltól. Az asztal másik végén az ő tányérja volt, rajta egészséges ételekkel, mert ahogy elnéztem, az érkezésem előtt nem sok ilyesmit evett. Kapott egy puszit az arcára, majd a szobám felé siettem volna, de megragadta a karomat.

-Kasumi.. beszélhetnénk? - kérdezte fáradtan, mire bólintottam, és vissza ültem vele szembe.

-Baj van? - kérdeztem vissza aggódva.

-Szeretném, ha hazaköltöznél. - vágott egyből bele minden kertelés nélkül.

-Miért? - értetlenkedve néztem rá.

-Ezt nehéz kifejteni. - sóhajtott. - Mint észrevetted, nem igazán érek rá mostanában a személyes kapcsolataimmal foglalkozni, amivel most törődök az a falu. Nem akarom, hogy elhanyagolva érezd magad.

-Értem. - mondtam csüggedten. - Még ma? - kérdeztem, mire megrázta a fejét.

-Amikor úgy érzed, hogy túlságosan elhanyagollak. - válaszolt.