Marvel Short Story's

Tony Stark x Eszter

Szóval Sziasztok. A mai részben egy nagyon nagyon drága barátnőmnek írtam aki napra pontosan 2 éve lépett be az életembe és amióta velem van imádom. Legjobb barátnőnek meg nem is remélhetnék jobbat mint LoveU3thousand

„Amikor valaki Tony Starkra gondol, akkor a nagy nőcsábász milliárdos Vasember jut az eszébe. Mindenki tudja, hogy milyen a mai napokban, de vajon mindig is ilyen volt vagy csak a szülei halála után lett olyan ember, aki úgy cseréli az alkalmi nőit, mint más a fehérneműit. Éppen ennek fogunk utána járni mai adásunkban..."

Kész vicc, hogy még mindig azon lovagol az egész ország, hogy mi féle képen él „mai napig" Tony, hiszen már évek óta nyílt titok, hogy neki márpedig boldog párkapcsolata van. Elhiszem, hogy mindenki szeret vissza gondolni a múltjára meg talán másokéra is, de az kicsit erős, hogy mai napig is abban az életmódban éli életét. Hiszen már lassan 5 éve részese vagyok az életének és még csak a gyanút se tudom fent tartani, miszerint megcsalna, szóval nem tudom, miért nem tudják békén hagyni végre.

Mivel Tonyék pár napja, már elmentek egy fontos küldetés miatt, így én muszáj, vagyok itthon tengetni mindennapjaimat, de mit ne mondjak... eléggé unalmas a semmit tevés.

Gondoltam, mivel elviekben ma fognak haza érkezni, megyek és csinálok valami finomat páromnak, mert egy küldetés után mindig éhes szokott lenni, nem is kicsit. Éppen a hagymát pucoltam, amikor a már-már megszokott könnyfátyol helyett inkább hányinger ütötte fel fejét, így muszáj voltam kirohanni a mosdóba kiadni magamból, azt, amit nemrégiben fogyasztottam el.

Hogy őszinte legyek magammal ezek a reggeli, illetve nap közbeni rosszullétek, már egy jó ideje jelen van, de nem akartam még Tonynak szólni ezekről, mert nem tudom, hogyan fogadná a dolgot. Leginkább attól félek, hogy ez nem fog majd neki kelleni, de még nem gondolok arra, hogy terhes lennék, mert már máskor is fordult elő velem, hogy hallottam valamilyen betegség tünetét és napokig produkáltam is azokat a bizonyos tüneteket.

Nagy nehezen visszavonszoltam magamat a konyhába és próbáltam csak a számon át venni a levegőt, mert már nem hiszem, hogy van bennem bármi is, ami ki tudna jönni.

Amikor már a sütőben volt az étel, akkor már konkrétan orr csipeszt kellett használnom, mert egyre jobban és jobban csak kavarodott a gyomrom. Mivel kezdtem már nagyon félni, hogy mi lehet ez, így leugrottam az első patikába, ami velem szembe jött és vettem a biztonság kedvéért három terhességi tesztet is.

Otthon már nem volt időm megcsinálni őket, mert megérkezésem után pár perccel estek be a többiek is, így gondoltam majd este, mikor mindenki alszik, majd akkor megcsinálom őket.

Igen ám, de Natasha észrevette, hogy valami nagyon nincs rendben velem, így félre hívott egy kis csaj csevejre.

- Nézd, se engem se Tonyt nem tudsz átverni, hogy minden rendben van veled, szóval ajánlom, hogy nagyon gyorsan mond el mi a baj, mert ha neki fel fog tűnni, akkor ott mindenki előtt képes rákérdezni. Én meg nyílván szívesen segítek neked, csak mond el, hogy mi a baj. – tette vállaimra kezeit és úgy hajolt kicsit lejjebb, hogy szemembe tudjon nézni.

- Nézd Nat, még én sem tudom, pontosan mi van velem, de pont mielőtt megjöttetek mentem le a patikába pár tesztért, mert már egy ideje reggeli rosszulléteim vannak, meg ha érzek bármilyen étel illatot, akkor egyből vissza is jön. - vakargattam meg tarkómat és néztem a padlót abban reményében, Nat tényleg tartani fogja a száját, bár aki úgy nevelkedett, mint ő, nem hiszem, hogy pletykás lenne.

- Szóval az a feltevésed, hogy terhes vagy, de nyílván félsz ezt elmondani Tonynak, mert ha eddig nem említette, hogy szeretne-e gyereket, akkor lehet, hogy tényleg nem szeretne. Jól értelmezem? – vette el kezeit és inkább összekulcsolta mellkasa előtt, miközben látszott, hogy nagyon töri a fejét, hogy mit is lehetne ezzel kezdeni.

- Igen, teljesen fején találtad a szöget. – kezdtem el körmeimet, ami nagyon rossz szokásom, de egyszerűen nem tudok leszokni róla.

- Az lesz a terv, hogy mivel úgyis az ebéd következik, te jobb, ha nem jössz le, én elmondom a többieknek, hogy nem érzed jól magad és alszol már így ne zavarjanak. Ez idő alatt megcsinálod a teszteket, hogy biztosra tudjuk a dolgokat, ha pozitív lesz, muszáj, leszel elmondani Tonynak. – ahogy mondta, teljesen úgy éreztem magam, mintha egy küldetésen lennénk, így sikeresen fel is pörögtem, ennek köszönhetően már rohantam is a mosdó felé egy köszönöm felkiáltással.

Lassan bent vagyok 10 perce a mosdóba és már minden bizonnyal megvannak a tesztek eredményei, de egyszerűen nem merem megnézni. Csak ülök a lehajtott fedelű Wc-n és távolról bámulom a tesztek és nem tudom, mit szeretné, hogy pozitívak vagy esetleg negatívak legyenek.

Még üldögéltem egy ideig, mikor is valaki elkezdett kopogni az ajtón.

- (T/N) minden rendben van? Kérlek, engedj be, mert kezdek aggódni érted. – egyből felismertem párom hangját, ami miatt még bizonytalanabb lettem, de végül felkeltem ülőhelyemről és az ajtóhoz mentem, majd a kulcsot elfordítva beengedtem őt.

- Persze, minden rendben van, csak nem érzem magamat túlságosan jól. Ennyi, nem kell aggódnod. – miközben mondtam próbáltam eltakarni a teszteket, de ez nem sikerült annyira, mert megakad rajtuk tekintete.

- Terhes vagy? - vezette vissza rám tekintetét, mire én eleinte nem tudtam mit mondani, de mikor tekintetében nem láttam semmi szomorúságot vagy dühöt... felbátorodtam egy kicsikét.

- Még én sem tudom, féltem megnézni, mert nem tudom, hogy te vajon örülnél-e egy gyereknek, ne haragudj... - hajtottam le a fejemet és vártam következő lépését, ami nem volt más, mint, hogy magához ölelt.

- Nézd, elhiszem, hogy félsz, de higgy nekem... nem az miatt fogok veled szakítani, mert gyerekünk lesz, érted? – tette mutató és középső ujját állam alá, így elérve, hogy felnézzek rá.

Még pár percig öleltük egymást, majd végül Tony vette egy mély levegőt és oda ment a tesztekhez és mikor visszafordult felém, láttam az arcán, hogy egyáltalán nem kapott rossz híreket, így én is mellé rohantam, hogy megnézhessem, melyik hírnek örül ennyire.

Örömmel láttam, hogy most nem csak bemeséltem magamnak a tüneteket, hanem tényleg gyereket várok, de aminek még jobban örültem az pedig az volt, hogy Tony is nagyon örült a hírnek.

A későbbiekben a többieknek is szóltunk a hírről és egy konkrét vita keletkezett a keresztszülő kérdés miatt, de végül csak sikerült eldöntenünk a dolgot, így nekünk lett egy gyönyörű lányunk, a lányunknak meg lett két nagyon boldog kereszt szülője, akik nem más, mint a Clint házaspár. 

És ami a cikket illeti? Remélem vére elfelejtik azt, hogy milyen is volt és arra koncentrálnak majd, hogy milyen a mai napokban. 

és 100%-ék, hogy már mindenki ismeri innen ezt a leányzót LoveU3thousand, de attól még mindenkinek ajánlom, hogy olvasgassa az irományait, mert hihetetlen tehetséges emberről van szó.

Remélem tetszett. 

Puszi Kriszti