A sors

1914 a vég kezdete

1914. Június 28. Szerbiában egy merénylet áldozatává vált Ferenc Ferdinánd. Európa rettegett. Eljött az a háború amely egy teljes világot mozgat meg. A technika nagy mértékű fejlődésen esett át. A puskák gyorsabban lőnek a repülőgépekkel pedig bárhova eljuthatunk. Az ágyúk sokkal halálosabb fegyverekké váltak. Már nem csak egy vas golyót löktek 100-200 méterre hanem robbanó tölteteket melyeket már 1 kilóméteres távolságra tudtak kilőni.
Nem sokkal később Anglia is belépett, válaszolva a Francia országnak küldött had üzenetre. a háborúba. Michael Szeptemberben megkapta a behívó levelét, és mivel a gazdag volt, és mivel Az osztálytársa Lars Katona tiszt volt emiatt ő már századosként indulhatott a háborúba. Mások azonban nem voltak ilyen szerencsések. A munkások sima egyszerű közkatonák voltak, semmi többek. Betti aggódott Michael miatt. Egyhete volt neki hogy elmehessen, és csatlakozzon a 42. Nelson Hadosztályhoz. Egyhét túl kevés idő, olyan gyorsan elmegy, az egy hetet hónapok, évek követhetik majd. Az életet meg, a halál.
Betti egy szombat este ránézett a naptárra, ahol meg volt jelölve az a nap, az a hétfő, az a rémes nap. Könnyes szemmel nézett férjére. Michael mélyen a szemébe nézett majd lassan, szorosan átölelte. Majd a fülébe súgta:
-Szeretlek! A szerelmünk ad, adott és adni fog nekem erőt, biztat hogy kiért kell harcolnom.
-Muszály elmenned?
-Igen, de karácsonyra már itthon leszek nyugodj meg szerelmem.
-Ígérd meg!
-Meg ígérem.
Majd Betti vérvörös rúzsos ajkaival megcsókolta a félelemtől reszkető Michael.
-Azt szeretném, hogy ez az éjszaka legyen a legjobb és a legszebb mind közül.
-Mire gondolsz? kérdezte huncutul mosolyogva Betti.
-Igaz, nem holnap megyek, de mi lenne ha búcsúzás képpen nem csak a gyönyörű vörös ajkaidat, hanem magadat adnád nekem? kérdezte Michael.
-Azt kapja a százados úr amit csak akar.
Majd Michael a karjaiban vitte fel Bettit a lépcsőn, majd a hálószobába vitte majd annak ajtaját kulcsra zárta. A hűvös szobát szerelmük lángja fűtötte fel. Betti karcsú testéről szépen lassan lekúszott a vörös otthoni ruhája, barna haja eltakarta gömbölyű kebleit. A szívük egy ütemre dobbant úgy mint két dob. Kezeik úgy fonódtak össze akár a kötél. két külön ember akiket a sors folyója font össze és formált belőlük virágzó szigetet. Szerelmük hatalmas, és mély tengerén hajózva telt ez az édes, csodás éjszaka.
Másnap éjszaka már nem telt ily csodásan London sötétségben úszik. Az utcákon nem világítanak a lámpák. A Big Ben szomorúan néz a köd fátyol mögött. A temetőben egy kislány sírdogált. Egy szellem. A londoni tűzvész idején halt meg, a tűz okozta a halálát. Milyen súlyos az a fájdalom amely még a túlvilágra is kísérte őt? De most nem csak London kis része borult lángba hanem egy teljes világ. Milyen nagy lesz a fájdalom ami milliónyi embert kínoz a halál után? A csillagokon is túl, vagy épp a pokol legsötétebb bugyrában