Londoni kitekintés

34 2 0
                                    

Már egy hete annak hogy Michael elment otthonról. Betti megfázott akkor amikor egy viharos napon sétált haza a korházból. Stevere ez idő alatt Josephine a házvezető nő gondoskodott. Josephine-nek hosszú derékik érő barna haja volt, Heterokróm szemében a tengert és a zöld, de annál vadabb dzsungelt láthatta az aki a szemébe nézett. A negyvenes éveiben járt már, de az idő nem másította az arcát. Amikor Betti már gyógyuló félben volt arra gondolt hogy a nappali sarkában álló, fehér vászonnal letakart öreg zongorát újra be hangoltatja és előveszi a zene iskolás éveiben szerzett tudást ami azóta már itt-ott megkopott. A padlásról lehozta a kottákat és sietett a telefonhoz hogy felhívja Frank Schwarz-ot az öreg muzsikust. Frank családja a zenével foglalkozott. Valaki zene szerző, valaki ének, zene tanár, valaki hangszerkészítő lett. Ő azonban mindegyik ágazatot tovább vitte. Zenéket szerzett, tanított, és hangszereket készített. Betti felhívta őt és kérte hogy jöjjön át behangolni a zongorát. Frank 10-15 perc múlva meg is érkezet egy bőr táskával a kezében. Betti oda vezette őt a hangszerhez ami csodával határos módon az évek során nem hangolódott el. Betti leült a zongorához kinyitotta a kottákat és felcsendültek a Beathoven Für Elise dallami.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: May 08, 2020 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

A sorsWhere stories live. Discover now