A turné

Megszerzem

Zoé szemszöge:

Reggel a telómra keltem fel. Kinyitottam a szemem és borzasztóan fájt. Végül is mire számítottam álomba irtsam magam konkrétan. Eléggé fájt, amit tegnap a fejemhez vágtak. Megnéztem, hogy mit jelez a telefonom. Molli hívott. Felvettem a telót és halkan szóltam bele nehogy felébresszek valakit. Közben meg a szekrényemhez mentem kivenni ruhákat.

-Szia! -köszönt életvidáman barátnőm. Neki biztos nem volt olyan borzaztó éjszakája, mint nekem.

-Szia -mondtam nulla életkedvvel. Ami legjobb barátnőmnek fel is tűnt.

-Hu de álmos a hangod.

-Igen mert most keltem fel -mondtam neki már hangosabban mert a fürdőbe értem és .

-Uhhh elfelejtettem. Visszahívjalak? - kérdezte aggódva

-Már mindegy. Figyelj a többiek még alszanak ezért most a fürdőben vagyok és öltözködők majd szóval kihangosítalak de ne kiabálj ok?

-Rendben. Egyébként azt hited megúszod?

-Mégis mit? -kérdeztem értetlenül.

-Össze vagy zárva csomó olyan hírességgel, akiket szeretek és azt képzelted nem kell majd róluk mesélned? Na kezd-mondta én meg nevetve kezdtem neki elmagyarázni mindent. Nem csak a véleményemet, hanem az egészet a találkozástól eddig a percig. Mindenkit jellemeztem neki. Utána viszont sajnos mennie kellet suliba.

Charlie szemszöge:

Reggel fura dolog történt. Túl korán keltem. Ahogy felkeltem már rutinosan ébresztettem volna a többieket amikor a telomon megnéztem az időt fél hét. Még hagy aludjanak fél órát, ők nem annyira koránkellősek. Beakartam menni a fürdőbe, de valaki bent volt. Hallottam, hogy két lány beszélget, de nem értettem szóval leeset Zoé beszélgethet valakivel. Innentől nem is érdekelt volna, ha nem hallom meg a nevem. Amilyen gyorsan csak tudtam bekapcsoltam a fordított.

-Na és Leo? - kérdezte egy számomra ismeretlen lány.

-Hát helyes. De egy hatalmas bunkó. Nem értem, hogy lehettem belé szerelmes. Soha a büdös életbe nem jönnék most már össze vele. Ilyen bunkó természettel nem tudna megszerezni-és innentől semmit nem hallottam mert a másik ajtón kiment. Gyorsan felöltöztem és ébresztgetni kezdtem legjobb haverom.

-Leo, Leo, ébresztő! -nem tudom miért tartottam ilyen fontosnak a fordítás megmutatását, de annak tartottam.

-Mi van? Miért csak nekem kell felkelnem? -értetlenkedett.

-Mert veled akarok beszélni. Fontos -nyomtam meg az utolsó szót mire, nyöszörögve, de kikelt az ágyból.

-Na mi az a nagyon fontos, ami nem ér rá?

-Várj nem itt-és fogtam és a karjánál fogva kihúztam a napaliba majd ott a kanapéra löktem.

-Figyelj, van egy olyan Charder fanfictoin ami pont így kezdődik...

-Mi? -szakítottam félbe. -Te ezt honnan tudod? Olvasod őket?

-Csak egyet kíváncsiságból-vont vállat.

-Figyelj mutatnom kell valamit-és megmutattam neki a lefordított beszélgetést.

-Miért gondolja azt, hogy egy bunkó vagyok?

-Talán mert tegnap kinevetted?

-Nem rajta nevettem -közölte idegesen. Majd szétvetette a düh -Még, hogy nem jönne össze velem soha. Úgyis megszerzem.

-Mi? De hát te jársz Carla-val -értetlenkedtem. -Meg egyébként is Harvey-nek bejön, nem csak bizonyítani akar.

-Egy, igen járok Carlaval de az egy szó és megváltozik. Egyébként is haragszok rá. Kettő, ki mondta, hogy nekem nem jön be Zoé -közölte majd megindult a szobába. Ahol Zoé békésen aludt.