Sad Clown

Part5

Reggel (vagyis csak gyanítom, hogy reggel lehetett, mivel némi fény szűrődött be az egyik rácsos ablakon át) felkeltem, vagyis csak akartam, mivel mindenem fájt. Úgy éreztem magam, mint akin átment egy kamion. Hirtelen bevillantak a tegnap történtek. Azt hittem akkor, hogy soha többet nem fogok felébredni, lehet jobb is lett volna.

Felültem az ágyon és percekig csak bámultam magam elé, majd erőt vettem magamon és bevánszorogtam kínzásaim helyszínére a fürdőszobába, felkapcsoltam a villanyt, de amint belenéztem a tükörbe nem akartam hinni a szememnek. Az arcom tele volt vörös csíkokkal, de már legalább nem véreztek. Még mindig meztelen voltam,így az egész testemet láttam. Szörnyen nézett ki az is. Tele voltam zúzódásokkal, főleg az oldalamnál, ahol rugdosott.  Régebben fehér nyakamon is vörös csíkok éktelenkedtek és két tenyérnyom.

Egyszer csak megpillantottam magam mögött, ahogy ott áll és néz. Ijedten hátrafordultam. 

-Akkor fürdünk igaz?-kérdezi ijesztően.

-Igen.-motyogtam lehajtott fejjel.

-Nézz rám ribanc!-közeledett felém fenyegetően.

Ráemeltem csalódással, reményvesztettséggel és fájdalommal kevert tekintetem. Valami érzelem átsuhant az arcán, de csak egy pillanatra láttam, utána újra közömbös lett.

Mivel egyikőnk sem mozdult,ezért behajoltam és megengedtem a fürdővizet, mert kezdtem fázni. Már egyszerűen nem éreztem rosszul magam vagy feszélyezve, mert meztelenül lát. Úgyis megöl? Nem mindegy már? 

Mialatt elmélkedtem és engedtem a vizet, rácsapott a fenekemre. Nem tagadom fájt, mivel erős volt, így felvisítottam. Nem reagált semmit. Leültem a kád szélére és vártam, míg az meg nem telik. Ő is ugyanígy tett miközben engem figyelt. Egyre közelebb jött felém, de én minnél távolabb akartam maradni, így elkezdtem arrébb kúszni. Megragadta a karom és magához rántott, pontosabban behúzott az ölébe. Eddigre, már megtelt  a kád is. 

-Üljünk be!-szólt hirtelen, mire én összerezzentem.  Ő levetkőzött és beült. Én csendben követtem. Úgy terveztem, hogy vele szemben fogok ülni, de keresztül húzva ezen számításaimat az ölébe rántott ismét. Elkezdett megmosni mindenhol, miközben én lehajtott fejjel tűrtem. 

Ahogy a derekamhoz ért felszisszentem, hisz nagyon fájt. Ekkor elkezdte óvatosabban körözgetni tusfürdős kezeivel, majd egy hirtelen mozdulattal megragadta melleim és elkezdte nyomkodni őket és gyurmázni velük. Tetszettek neki a melleim. Később elkezdett a bimbóimmal szórakozni, pöckölgette, csavargatta őket. Halkan felnyögtem, amit azonnal meg is bántam és elszégyelltem magam.

-Mosd meg a hátam!-parancsolt rám és én engedelmesen nyomtam a kezembe a férfi tusfürdőből és elkezdtem mosni a hátát.  

Hátrafordult felém és megnyalta alsó ajkát. Tudtam mit akar.

-Hajolj közelebb!-ragadta meg az arcom, majd erőszakosan közelebb rántott magához és ajkait erőszakosan enyéimre tapasztotta. Megint megcsókolt a gyilkos. Össze voltam törve, egy igazi idegroncs voltam, hiszen tudtam, hogy bármit megtehet velem akármikor. Sokkal erősebb nálam, így akármikor meg tudna ölni. Legszívesebben elfutottam volna, minnél messzebb tőle. De ilyen sebekkel kizárt, hogy gyorsabb lennék nála.

Végül elengedett és mivel, már hűlni kezdett a fürdővíz hagyta, hogy kiszálljak és elmenjek átöltözni. A szobában az ágyra ki volt készítve egy babarózsaszín szintén habos-babos ruha. Gyönyörű volt, de mégis....

-Vedd fel!-parancsolt rám. Engedelmeskedtem és felhúztam. -Ülj le a székre a fésülködő asztalhoz!-folytatta mélyen zengő baritonján. 

Leültem és ő felkapott egy rózsaszín hajkefét és elkezdte gyengéden fésülgetni a hajam. Láttam a tükörből, hogy néha odarakja az orrát és szagolgatja. Mikor végzett a fésülgetéssel elővett smink cuccokat,bekente az arcom púderrel, majd fogott egy szép feketés színt és elkezdte vele kifesteni a szemhéjamat. A tusvonalat jobban meg tudta húzni, mint, amire én képes vagyok. Szempillaspirállal is kifestett és egy halvány rózsaszínű rúzst kent az ajkaimra. Alig hittem a szememnek. A púder szinte teljesen elfedte az arcomon lévő sebeim nagy részét.  Egy ideig méregette a művét, majd kiment bezárva az ajtót. Én csak bámultam magam elé és gondolataim sötét fordulatot vettek. Már temettem magam.