zavartan ébredtem fel reggel, az álmom különös volt. egy fiút láttam akit előtte soha sem, ezért is találtam különösnek, mert úgy tudom, hogy akivel álmodunk annak nagy jelentősége van az életünkben.
felöltöztem, kimentem kávét főzni, de mikor a konyhába értem Jiminnel találtam szembe magam:
-sírtál álmodban és hajnalban is láttam, hogy valami nem jó.. biztos minden rendben?- kérdezte aggódó tekintettel.
-különös álmom volt, bár arra nem emlékszem, hogy sírtam volna.- mondtam, miközben belekanalaztam a cukrot a bögrémbe.
-mit álmodtál?- kérdezte Jimin.
-egy fiú volt benne, nem teljesen emlékszem már rá, barna haja volt, viszonylag magas, de mégis vékony, azt hiszem, a neve talán H betűvel kezdődött.. - mondtam bizonytalanul.
-lehet tudom ki volt az!- mondta magabiztosan.-mesélnél még róla kérlek?
-tényleg?- kérdeztem vissza gyorsan.
nem tagadom, érdekelt ki is lehet az a srác..
-igen, nem egy táncos volt esetleg?- nézett rám, miközben kivettem a tejet a hűtőszekrényből.
-de igen! ismered?- lepődtem meg.
-igen, egyszer találkoztam vele egy fellépésen, a neve J-hope.mikor meghallottam, hogy tudja a srác nevét és hogy ismeri is, meglepettségemben véletlen levertem a friss bögre kávét az asztalról.
-ennyire azért ne legyél dühös, hogy már törsz-zúzol.- mondta mókásan.
-nagyon vicces.- válaszoltam miután kifacsartam a konyharuhából a kávém utolsó cseppjeit is.azonban a hír, hogy mostmár tudom ki volt az, annyira felvidított, hogy nem is volt szükségem koffeinre.
leültem az ágyamra, megkerestem a laptopom töltőjét és keresésbe kezdtem.
név: Jung Hoseok
lakhely: Seoul, Korea
jelenlegi életkora: 24 év
párkapcsolati státusz: egyedülálló
az utolsó soron megakadt a szemem. ez a srác hogy lehet egyedülálló?
tovább nézelődtem, mikor eszembejutott, hogy biztosan van Twitter fiókja is. nem tévedtem, eléggé híres srácnak tűnt, a posztjain több ezer kedvelés volt és sok kedves hozzászólást is láttam. az egyikben egy lány azt kérdezte:
- privát üzenetekre szoktál válaszolni?
alatta a fiú válasza:
-csak kivételes személyeknek válaszolok, de próbálj szerencsét!
még a mondat után biggyesztett egy mosolygós fejet.mi lett volna az első gondolatom ez után, ha nem az, hogy megkeressem őt. nem láttam sok esélyt elvégre "csak kivételes személyeknek" válaszol, de hát próba szerencse.
KAMU SEDANG MEMBACA
harbour; sope fanfic.
Fiksi Penggemar"a zene, amitől megnyugszom, de egyidőben a szívem is hevesebben ver.. de nem annyira hevesen, mint mikor a szemeidbe nézek."- mondtam félénken.