reggel hamar felébredtem, 6 óra körül lehetett. gyorsan elmentem fogatmosni, viszont mire végeztem éhes lettem, elhatároztam, hogy lemegyek a közeli pékségbe.
-Jimin, ébren vagy már?- tettem fel a kérdést, azonban válasz nem érkezett. reméltem, hogy együtt tudunk majd lemenni és el tudom mesélni neki mindazt, amit tegnap megbeszéltem a barátjával. gyorsan kerestem egy cetlit, felírtam a következő rövid üzenetet:
"elmentem a pékségbe. ha felébredtél és éhes lennél hívj, hozok neked is valamit,, sg"
a papírt a konyhapult sarkára tettem majd keresztbefektettem rajta a tollat. kinyitottam az ablakot, de olyan hideg szél csapott meg, hogy rájöttem, nem divatos leszek ma, hanem inkább az egészségemre vigyázok, szóval felkaptam magamra még egy sálat és egy réteg pulcsit.
gyorsan szedtem a lábaim, mert még így is hűvös volt. a park mellett haladtam el miközben unottan nézelődtem erre-arra és megláttam egy srácot, aki hátulról kiköpött Hoseok volt. odamenjek?- kérdeztem magamban.
nem tettem, mert nem voltam benne biztos, ha nem ő lenne gázul jönnék ki belőle.
[...]
hamar eljött a délután, ebéd közben elég torokszorító hangulat volt:
-na és délutánra mik a terveid?- kérdezte Chim.
rájöttem, hogy Hobival azt beszéltük, hogy ide jön értem, tehát érdemes lenne tájékoztatnom a lakótársam.
-hát, semmi extra.- mondtam.
nem tudom megmondani, nem megy. azt válaszolná, hogy "már randiztok is?" nem, ez csak barátság.. azt hiszem.
pár perc merengés után azt vettem észre, hogy Jimin furán kémleli az arcomat és a nevemet szajkózza.
-Yoongs, minden oké? kicsit kipirultál, talán nem Hobin jár a kis eszed?- mondta meglepett tekintettel. -persze, minden oké. én csak.. azt hiszem.. szerintem.. megfáztam. igen, megfáztam.- adtam igazat magamnak. -ohh értem. reggel amíg boltba mentél?- kérdezett vissza rögtön. láttam rajta, hogy ő maga sem hiszi el amit mond. -igen, gondolom.
miután végeztünk az evéssel és a kínos beszélgetésnek is végeszakadt besiettem a szobába, hogy valami elegánsabb megjelenést varázsoljak magamnak.
miközben a ruháimat túrtam gondolkodtam, milyen indokot mondjak Jiminnek, hogy miért is öltöztem ki ennyire.
"csak munkamegbeszélés."
"haverok."
"családdal leszek."
ezek és még sok hasonló verzió fordult még meg a fejemben indok gyanánt, de arra jutottam, hogy majd rögtönzök.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
miután megtaláltam a tökéletes, nem túl elegáns, de nem is otthoni stílusú szettem gyorsan eltipegtem a fürdőszobáig, majd megkerestem a legélénkebb illatú parfümöm és nem keveset magamra fújtam.
-merre merre úriember?- kérdezte a hátam mögül Jimin. -a szívbajt hozod rám.-mondtam a parfümöm után kapkodva, amit ijedtségemben majdnem földhöz vágtam.- csak baráti megbeszélésre megyek. -áhh értem.. mondd, ennyire hülyének nézel?-mondta, amitől kissé megijedtem. -ezt hogy érted?- kérdeztem ijedten. -biztosan valami lánnyal leszel.- láttam rajta, hogy magabiztossággal mondja. -igen, ja, egy lánnyal...- mondtam elmélázva.- na de sietek, bocsánat.- mondtam, mielőtt leesik neki a félreértehető válaszom lényege.
