BE SOMEBODY ||Alastor x Oc|| ✔️

|9.: Furcsa Személy |

|Elias|

-Mit kérsz?

-Whiskey-t.

-Máris.

Ahogy az üveget felém tolja, egy halvány mosoly kíséretében biccentek egyet, mintegy köszönésképp, majd ráhúzok egyet. Angel, aki mellettem ülve cseresznyés pálinkát iszogat csak pimasz mosolyra húzza a száját.

-Most mi az?-Vonom fel egyik szemöldökömet kérdőn.

-Mintha azt mondtad volna, hogy nem fogsz inni, Babe.

-Azt mondtam, nem fogom részegre inni magamat.-Kacsintok.

-Hát, ezzel a terveddel egyedül vagy.-Húz rá újból az italára, majd elvigyorodva sóhajt egyet.

Nem igazán tetszik az az ötlet, hogy Angel berészegedjen, de nem is tilthatom meg számára ezt. Maximum vigyázok rá, amíg haza nem érünk.

Miközben azon gondolkodok, hogy hogyan fogom én elcipelni a hotelig ezt a pókot, furcsa érzés lesz úrrá rajtam. Olyasmi, mintha figyelnének, ám azonnal hülyének kezdem érezni magamat, mikor körbenézve egyetlen egy tekintetet sem látok magamon.

-Hm...-Bár nem láttam, hogy akárki is nézett volna, továbbra is bennem van ez a furcsa érzés, és nem tudok szabadulni tőle.

-Héy Babe.-Angelhez fordulok.-Jó ez a pörgős szám, nem akarsz táncolni egyet?

Elmosolyodok.-Oh, dehogynem! Hadd mutassam meg neked, hogy táncol egy profi~!-Mosolyom büszke, kissé önelégült vigyorrá nő, ahogy felállok, s gondolataimban Angelnek már a szája is tátva marad.
Ahogy a parkettre érünk, elkap a ritmus, és fél szemmel Angelre sandítok, aki perverz mosollyal figyeli minden egyes megmozdulásomat.

-Hogyha lehet, akkor így csak még jobban kívánlak, Babe~.

-Te mindenkit kívánsz, Angel.-Nevetem el magamat.

| E/3 szemszög |

-Biztos vagy benne, hogy ők azok?-Egy sötétebb árny vetül a hatalmas bár egyik sarkába, amit a körülötte levők szinte nem is érzékelnek. Azok viszont, akik mégis, először gyanakvó tekintettel fordulnak teljesen a feketeség felé, de rögtön vissza is fordulnak, mintha semmi sem történt volna. Ez a viselkedés pedig egy rideg szempártól van, amelyik gyilkos szándékkal van tele, s minden szó nélkül parancsolja meg a démonoknak, hogy ne adjanak ki egy hangot sem.

-Igen, mindketten közel állnak hozzá. -A válaszra csak biccent egyet, majd gúnyosan elvigyorodik.

-Nagyon érdekes játéknak nézünk elébe.

///

|Elias|

Nem tudom, pontosan mennyi idő telhetett el, de Angel már nem igazán volt tudatánál.

Jelenleg éppen a pultnál ültünk mindketten, s míg ő vörös arccal arra feküdt rá, én csak fél kézzel megtámasztottam a fejemet rajta. Mi tagadás, az eddig való tánc rendesen megremegtette nemcsak a lábaimat, de a lelkemet is.

Éreztem, ahogy a testemet átjára a zene minden egyes szava, a jelentése, a hangulata, s egy pillanat erejéig, mintha újból a színpadon lettem volna.

Összepréselem az ajkaimat, és lehorgasztom a fejemet.

"Hiányzik az előző életem..."