Pelikán Fogságában

Andi

Csend honolt a szobában. Mindketten csak ültek és maguk elé meredve bámulták a padlót kezeik remegve, összekulcsolva hevert ölükben erőtlenül.

- És most.. mi legyen? - kérdezte a monitorból érkező hang.

- Nem tudom! - mondta egy sóhaj után majd az asztalra könyökölve támasztotta meg fejét - Még most sem tudom elhinni.. mármint - nézett a gépre - hogy?

- Ne tőlem kérdezd!

- Hm.. Az a baj, hogy.. mivel ez gyakorlatilag képtelenség - hadonászott egyik kezével - így gyakorlatilag senki sem tud segíteni

- Még Chabi ötlete a legjobb

- Mi? Az, hogy vegyük fel videóra? Szerinted tényleg lenne egy is a nézők közül, akivel ilyen mar megtörtént?

- Neked van jobb ötleted?

- Nem.. - mondta megadóan - csak.. - nézett a kék szemekbe.. azaz pixelekbe - nem tudom elhinni. Mintha eltűntél volna és csak egy.. programmal beszélnék!

- Haj.. én se hiszem el, de nem tudok mit tenni.. nem tudom, mit reagáljak.. Ha akarod, megint feltehetsz kérdéseket, hogy tud, én vagyok az igazi! Az megnyugtatna?

- Igen! - mondta halkan, az asztalon keresztezve karját és arra téve állát.

- Sziasztok.. én Andi vagyok, és itt van velem.. Bence - mondta szaggatottan az eddig könnyű és megszokott mondatot.

- Sziasztok!

- Az előző stream-ben láthattátok azt a fura.. hát nem is tudom, hogy mondjam.. a lényeg az, hogy Bence a gépben.. azaz a játékban van, és ha bárkinek bármi ötlete van, hogy szedjük, ki azt szívesen várjuk. - mondta majd a kommentek olvasására koncentrált, mint még soha, de csalódott sóhaj hagyta el száját - Nem ez nem, nem egy prenk!

A csönd sokáig honolt mivel Andi tekintette mozdulni sem akart a kommentekről. Ha csak egy. Ha csak egy használható ötlet..

- Andi? - szólt halkan Bence a lány házában lévő kanapén ülve - Mit írnak? Andi? - mintha csak megnémult volna. Keze és ajkai remegtek. Szemeiben ismét könnyek gyűltek

- NEM! - csapott az asztalra mire mindenki megrendült és lefagyott - Én ezt nem csinálom! - viharzott kifele

- ANDI! - kiáltott utána mire a lány idegesen, szabálytalan lélegzettel jött vissza. Rátenyerelt az asztalra és leállította a stream-et.

- Bence! - nézett a pixelkockára - Nem tudom megcsinálni! Nem tudom eljátszani, hogy minden rendbe van, mert nincs! - csúsztak ujjai marokba az asztalon körmét szinte feszegetve

- Tudom, de.. - kezdte, de elnémult. Egyikőjük se szerette. Azt tenni, az lenni, amik nem ők. Kétségbeesett helyzetbe kerültek és ilyenkor minden mosoly, minden mondat csak erőltetett és kínszenvedés.

- Nem megy! - markolt egyik kezével hajába és könnyekkel küzdött.

- Tudom, hogy nehéz.. de ez még egy lehetőség! Ez egy esély! - mosolygott rá - Kezeld így! Andi! Te vagy a legerősebb lány, akivel valaha találkoztam! Ha valaki ezzel meg tud küzdeni akkor az te vagy! Itt vagyok neked! Sosem hagytalak el és nem is foglak! Ez csak.. egy kis távolság, de.. ettől függetlenül itt vagyok!..

- Bence! - huppant le a székbe kezét az arcába temetve

- Most így tényleg nem kapok kaját tőled! - mondta mire a másik nevetett kicsit. - Andi.. Indítsd el a streamet! - mondta mire ő szipogott majd letörölt egy könnycseppet és egy nagy sóhaj után kis lelkesedéssel nézett vissza rá.

- Csináljuk!

(Aki most perverzséget ír az uccsó mondatra azt elverem egy péklapáttal, 😑 Vagy mint Bence a narrátort :3)