Csak egy táncos...?(Park Jimin ff.)

4. fejezet; telefonhívás

Csöndben sétáltunk miközben kerestem a megfelelő szavakat arra, hogy felvidítsam.

-Jimin...én nem tudom, milyen lehet, de azok alapján, amiket tudok erről az idol-életről, borzalmasan hangzik...sajnálom, hogy ilyen az életetek, és hogy nem mutathatjátok ki az érzelmiteket, de szeretném, hogy tudd, én itt vagyok, és nekem elmondhatod, ha valami nyomja a szívedet! Rám számíthatsz!-karoltam át a vállát, mikor rádöbbentem, hogy ő ázsiai, ezért gyorsan elkaptam a kezemet, és elkezdtem hajlongani.

-Bocsánat! Nem akartam, csak tudod ez nálunk normális...

-Hogy is csináltad?-mosolygott rám, majd átkarolta a vállamat.

-Nekem tetszik ez az európai stílus!-mosolygott, mire a hátára tettem a kezemet. Csöndben sétáltunk egy ideig, majd megszólaltam.

-Na, most már lassan vissza kéne mennünk a hotelbe...-néztem rá, mire sóhajtott egyet, és bólintott.

Megfordult, és egy autóhoz ment, ami látszólag rá várt.

-Gyere! Haza viszlek!-mondta, majd csuklómnál fogva húzott a kocsi felé.

-Köszönöm!-mondtam, majd beültem az autóba. Elég nagy volt, és krémszínű ülések tarkították.

-Megkérdezhetem, hogy miért vagytok most a hotelben? Történt valami a dorm-ban?-kérdeztem.

-Háát...az úgy volt...-vigyorgott, mire elnevettük magunkat.

-Mit törtetek össze?-nevettem.

-Igazándiból csak csőtörés volt, semmi egyéb...aztán, hogy mitől, azt ne kérdezd!-emelte fel kezeit megadóan. Erre csak rámosolyogtam.

-És mondd csak, mi szeretnél lenni?-kérdezte.

-Őszintén? Mögöttetek háttértáncos!-vágtam rá egyből.

-Most lesz a válogató...-gondolkozott el.

-Pontosan! Megyek is rá...remélem, majd tetszeni fognak nektek a táncaim! Viszont nem szeretnék semmilyen előnyben részesülni, csak mert ismersz...na jó, láttál már életedben...-helyesbítettem.

-Oooh ne aggódj! Mi olyankor nem leszünk ott csak a menedzser, és a BigHit vezetősége.-felelte.

-Akkor jó!-mosolyodtam el, mire a gyomrom ismét görcsbe rándult.

Nem sokára megérkeztünk a hotelhez, ezért kiszálltunk. A liftnél elváltak útjaink, elköszöntünk egymástól, és sok sikert kívánt a pénteki válogatóhoz...remélem sikerülni fog!

Otthon gyorsan lefürödtem elvégeztem az esti rutinomat, majd bedőltem az ágyamba.

6:00

Felkeltem, felöltöztem, és elvégeztem a reggeli dolgaimat, mint mindig. A mai szettem egy fekete nadrágból, és egy fekete trikóból állt. Felkaptam a farmerdzsekimet, majd útnak indultam.

A suliba érve, rá kellett, hogy döbbenjek, Jia ma nem jött be...vajon hol lehet? Ő is megy a válogatóra, úgy hogy remélem nincsen semmi baja!

Csöndesen ültem a padomban egész nap...Az órák lassan lefolytak rólam, hamar eljött a délután. A szekrényemhez lépve kivettem a táncos cuccomat, és elindultam a táncterem felé. Mikor az ajtó elé értem, megláttam, hogy résnyire nyitva van, és kiabálás szűrődött ki belőle.

-Nem, ne úgy állj!! Hogy csinálod! Istenem, így esélyünk se lesz!!-kiabált egy fiú hangja. Azt hiszem, fülessel fogok gyakorolni a sarokban...

Elmentem átöltözni remélve, mire visszaérek már senki sem lesz ott. Sajnos ez nem így történt...

-Sziasztok! Az egyik sarkot befoglalnám, ha nem baj!-dugtam be a fejemet az ajtón.