Kiszemelve

Part 6

A pizzák villámgyorsan elkészültek, mi pedig már ehettünk is. Észre sem vettem, hogy mennyire éhes vagyok.

- Na miután ezt megettük mit csináljunk? - nézett körbe James érdeklődve. 

Lisa azt mondta, hogy cuki a srác de nekem nem ez az első szó, ami eszembe jut róla... Túl mesterkélt. Nem az én zsánerem...

- Mihez van kedve a vendéglátóknak? - vigyorgott negédesen Kenneth, aki ma nem tűnt olyan seggfejnek mint általában. Ez pedig nagy szó. Lehet, hogy csak én reagálom túl a helyzetet? 

- Nézzünk valami jó filmet! - lelkesedett Alison, és fel is pattant, hogy átkutassa a DVD készletünket. Én is felálltam, és a konyhába siettem egy kis vízért.

- Még mindig nem jön be a sárga lötty? - érkezett a kérdés a hátam mögül. Mosolyogva fordultam meg, hiszen tudtam ki áll mögöttem.

- Nem igazán. 

- Te kis rasszista. - csóválta a fejét.

- Nem a színe a gond. Hanem az íze. - nevettem el magam, miközben vizet engedtem a poharamba.

- Gondoltam. Nem mindenkinek való. - támaszkodott neki a pultnak lazán.

- Oh elnézést. Arrébb álljak, vagy elférsz az egódtól? - néztem fel rá grimaszolva.

- Miért hunyorogsz ilyen furcsán? - fordította oldalra fejét fellengzősen.

- Nem látok a ragyogástól, ami belőled árad. - forgattam meg a szemeimet, majd kifelé indultam a konyhából. 

- Ez tetszett. - szólt utánam Arthur, majd felzárkózott, és együtt jöttünk ki a konyhából. 

Kicsit sem nőiesen ledobtam magam a kanapéra és nagyot sóhajtva hátradőltem. Körülbelül negyed óra múlva egy hosszú vita után Alison választott filmet, arra hivatkozva, hogy Ő a vendéglátó ezért Ő mondja meg mit nézünk. 

Ez azt jelentette, hogy századjára is végig nézhetem a Harry Potter harmadik részét. Ezalatt a pár óra alatt csak az tartott ébren, hogy Arthur ül mellettem, méghozzá vészesen közel. Nem akartam, hogy a fejem a vállán landoljon.  

A film egyik kritikus pontján (amikor Lupin vérfarkassá változik) Arthur hirtelen oda hajolt hozzám. 

- Te tudod, hogy melyik házba lennél beosztva? - kérdezte érdeklődve. 

- Ez most hogy jött? - néztem rá furcsán.

- Csak kérdeztem. - vonta meg a vállát és ismét a képernyőt kezdte bámulni. Pár másodpercnyi gondolkodás után pirulva hajoltam hozzá közelebb. 

- Griffendél. - válaszoltam meg az előbbi kérdését. Alisonnal kitöltöttem egy kérdőívet, ami állítólag biztosra megmondja, hogy melyik házba lennél beosztva, milyen lenne a varázspálcád meg ilyenek. Hát nem unalmas az élet egy HP fannal az biztos. 

- Ez most komoly? - nézett rám megdöbbenést színlelve, és kezét a szívére helyezte. - Akkor ellenséged vagyunk.

- Hát ez rettenetes. - vágtam én is szomorú arcot.

- Csss! - csatlakozott a beszélgetéshez Alison is, aminek így azon nyomban vége is lett. Ezután már csak egy unalmas félórát kellett kibírnunk és vége is lett a filmnek.  

- Imádom! Mi lenne ha megnéznénk a köv...

- NEM! - szakítottuk félbe Alisont, még mielőtt bekövetkezhetett volna a katasztrófa.