III

361 23 0
                                    

Kimentem az épületből, hogy azelött a társaimmal együtt kezdjem ünnepelni a pillanatot.
Kerestem a szüleimet, de nem találtam őket sehol.
Pár perccel később eldöntöttem hogy a combomra kötöm a pántot.
-Így ni. Most pedig irány anya és apa.-körbe szaladtam az épületet de nem találtam őket sehol. Néhány tanárt megkérdeztem de sehol senki nem láttam őket. Siettségemben a Hokagéba ütköztem.
-Őszintén sajnálom Hokage -sama.- néztem a földre összedörzsölt szemekkel.
-Semmi baj gyermekem. Mond miért nem ünnepelsz ifjú ninja?
-A szüleimet keresem. Anvu tagok és küldetésen vannak. Reméltem hogy vissza térnek mára de  még nem ezek szerint.
-A szüleid dicsőséges Anbu tagok akik Konoha népét és nevét szolgálják.- mondta, majd egy mosolyt villantott.- Ne aggódj, haza térnek és ünnepeltek együtt.
Miután letettük ninja eskünket mindenki haza felé vette az útját.
-Megjöttem!- mondtam az ajtón belépve, de sötét volt. Még mindig nem értek haza.
Beljebb mentem a lakásban mikor a villany felkapcsolódott.
-Meglepetés! Gratulálunk Mizu. Te is egy lettél a ninja világból.- mondta anyám még a felszereléseben. Mellete apu állt mosolyogva és még három ANBU ügynök akik családi barátok.
-Anyu,Apu!- rájuk vetettem magamat, a dühöm elszállt és boldogság költözött belém.
-Nem rég értünk haza, és hallottuk hogy sikerült a vizsga.-anyám a könnyeivel küszködve mondta.
-Tudtunk hogy sikerülni fog! Büszkék vagyunk rád.-éreztem apám kezét a vállamon.
Az este további része az ünneplésről szólt. Az élményeimet  és az elmúlt napok történéseit meséltem, majd mesélt mindenki a régi csapat társairól.
Aznap este izgalommal feküdtem le aludni, vajon kik lesznek az én csapat társaim?

Which One?Donde viven las historias. Descúbrelo ahora