I Hate You//Jung Hoseok FF.//

IV.

Aznap éjjel a lányokkal egy szemhunyásnyit sem aludtunk. Kitálaltam nekik anyumról és kiadtam az összes frusztrációmat és aggályomat, ami Hoseokkal szemben volt, emellett egy csomó mindent megtudtam róluk is. Mint például, hogy ők is ugyanúgy félig magyarok, mint én, így végre beszélhettem a számomra nagyon kedves nyelven. Azóta két nap telt el, most hétfő van. Ma felfedem magam és Kyráék sleppjéhez fogok csapódni, amit nem is bánok. Nem értem, hogy miért olyan elutasítóak velük szemben azok az idióták, akik az iskolába tengetik mindennapjaikat még egy darabig.

Miután kivergődtem az ágyból adtam enni Lilonak, akit hálisten apu kitörő örömmel fogadott, így a picúr boldogíthat továbbra is. 
A macsekkal a nyomomban tipegtem fel a lépcsőn és a szobámba siettem. Kivettem a régen látott fekete ujjatlan garbómat, amit most hihetetlenül praktikusnak találok a nyakam és a vállam miatt. Felkaptam hát a felsőt és hozzá az agyonszaggatott fekete nadrágomat és még anyumtól kapott martens bakancsomat, majd egy kis szempillaspirált varázsoltam fel, kihúztam a vízvonalam, plusz szájfényt kentem fel, majd felfogtam a hajam és késznek nyilvánítottam magam. Lerongyoltam az előszobába felkaptam tegnap odakészített táskámat és utoljára a tükörbe néztem.
-Most vagy soha Choa! Fighting!-bíztattam tükörképem, majd egy hatalmas sóhaj után kiléptem a lakásból.

Az épülethez érve az összes tekintetet magamra vonzottam és suttogások tömkelege jutott el hozzám. A folyosón felfigyeltek rám, nem úgy mint ez előtt. Ösvény nyílt nekem melynek végén már a lányok vártak hatalmas vigyorral az arcukon. Alig értem oda, mikor Chen a nyakamba vetette magát és még a szuszt is kiszorította belőlem.
-Büszke vagyok magunkra lányok!-nézett rajtam végig Nora, mire a többiek is csak egyöntetűleg bólogatni kezdtek.
-Hogy van a nyakad?-kérdezett rá a vörös, mire csak megrántottam a vállam.
-Ezt a csodát itt-mutattam a vállamnál kikandikáló harapás nyomra-Nem tudtam eltüntetni semmivel, a többivel könnyebb dolgom van viszont, mivel egy csomó garbós és magasított nyakú cuccom van!
-Hát ennek biztos is, hogy nyoma marad!-szemlélte meg közelebbről Jas-Még TaeTae sem szokott ennyire durvulni!-sóhajtott fel, majd elhajolt fejét ingatva.
-Figyi Choa!-bökött meg Lara-Kíváncsi vagy ki tud nagyobb belépőt csinálni, mint te?-csak értetlenül néztem rá, mire a folyosó elejére biccentett. Az összes lány felsikított, mikor megjelentek a fiúk. Mintha valami lassított felvételt néztünk volna komolyan. Őrülten szexin és észveszejtően néztek ki együtt és külön is.  Hoseokkal az élen közeledtek felénk, aki lopva ide-oda kacsintott egy-egy kilencedikesre, akik majdhogynem meghaltak már ettől a pici gesztustól is. Oh picinyeim, addig meneküljetek, amíg lehet...
Mire felocsúdtam a döbbenetből már odaértek hozzánk. Yoongi és Namjoon egyszerre lépett Kyra felé, aki csak kuncogva hagyta, hogy a két fiú szét puszilgassa és ölelgesse őt. Jasmine, Chenge, Nora és Lara is csókot lopott párjától, csak én és életem megkeserítője álltunk ott némán, mozdulatlanul. A következő pillanatban, azonban valamelyik idióta meglökte hátulról, így ha nem támaszkodik meg a falon fejem mellett rám esett volna. A zavara egy másodperc alatt elpárolgott és kaján mosollyal az arcán kezdett el hajolni felém.
-Hello babygirl!-nyalta meg ajkait és már kapott is volna le, de én tenyeremet arcába nyomtam és úgy löktem hátrébb magamtól. 
-Megmondtam, hogy kerülj el te gyökér!-mordultam rá, majd megindultam a bioszterem felé-Ch, méghogy babygirl...-morgolódtam magamban, próbálva legyűrni szívem heves dobogását.
Amint beléptem a terembe az osztályom felettébb értelmes hímringyói füttyögni és tapsolni kezdtek, amit csak egy szemforgatással díjaztam. 
-Mikor lett ilyen jó nő a mi kis stréberünk?-támaszkodott meg asztalomon mikor már leültem a "vezetőjük", felettébb értelmes japán osztálytársunk Sakura.
-Hagyjál most Sakura! Nincs hozzád kedvem!-dőltem hátra székemen, keresztezve magam előtt kezeimet.
-Pedig tudnék mutatni egyet-s mást...-hajolt közelebb ezzel bemászva aurámba. 
-Sakura...-hajoltam közelebb belemenve a játékba-Miért is van az, hogy eddig mindig csak baszogattál és felém sem néztél, ha nem szivatásról, vagy leckéről volt szó hmm?-húztam fel mutatóujjam nyakától álláig.
-Mert nem tudtam, hogy ennyire dögös tested van!-morogta nekem. 
-Látod ez a baj veled...-sóhajtottam fel és kezemet leeresztve csúsztam hátra székemmel együtt-Csupa testi vágy, de az mit sem ér, ha nem ismered az illetőt!-bigyesztettem le ajkam és ingattam meg a fejem. Hitetlenül felnevetett miközben nyakára simított, ahol az előbb végighúztam ujjam.
-Egyszer úgy is beadod a derekad Choa és én siettetni fogom a folyamatot! Abban biztos lehetsz!-lökte el magát a padtól és visszaült helyére.    
-Hey Choa!-rongyolt be a terembe JK-Ezt Hoseok küldi!- mondta olyan hangosan, hogy mindenki hallja, majd letett elém a padra egy bőrdzsekit. Pontosabban Jung Hoseokét...
-Mit kezdjek vele tokki?-néztem fel a nyúl fiúra.
-Csak vedd fel!-topogott egy helybe, mintha ideges lenne.
-Na jó tokki!-csaptam az asztalra és avval a lendülettel felálltam-Mi ez az egész?-markoltam meg a kabátot és emeltem fel padomról.
-Gondolom észrevetted, hogy a lányokon is esetek többségében a mi kabátunk van...-nézett el a földre-Ez azért van, mert hozzánk tartoznak, így a védelmünk alá kerültek...ami az egyik oldalról nézve felesleges, az a másikról pedig igenis fontos, hogy a ribancok ne támadják meg őket...és ezzel mindenki tudja, hogy kihez is tartoznak...-nézett fel rám a mese végén.
-Lényegében Hoseok még azt hiszi, hogy vele vagyok  a péntek után?-kérdeztem full idegbetegen, mire csak bólintott egyet elhúzva a száját. A kabátot szorongatva trappoltam ki a teremből egyenesen az angol terem felé, ahol az évfolyam harmadik osztálya helyezkedett el éppen.
-Choa mi van?-pattant fel egyből, amint észrevette tajtékzó valómat Jasmine és Nora. Nem foglalkozva velük az éppen Jiminnel és Jinnel röhögő Hoseokhoz trappoltam és hozzávágtam a dzsekit.
-Mégis mit képzelsz te világi gyökér?!-keltem ki magamból-Még a péntekiek után megbízom benned és elfogadom a hülye védelmed?! Ohohooo nem nem! Nem így megy ez Jung Hoseok! Megvédem saját magam a picsába is! Nem kell a pátyolgatásod és nem vagyok a tulajdonod! Soha a büdös életbe nem fogod elnyerni a bizalmam! A rohadt életbe is!-adtam ki magamból és még mindig 220-as vérnyomással elhagytam a termet. 
Végig ültem az órát és a terembe hagyva cuccaim kirohantam a dohányhelyre. Fél dobozzal sikerült elszívnom a mérgező rúdból, mire lenyugodtam. Zsebre vágtam a dobozt és a gyújtómat, majd visszatrappoltam rágómon nyammogva a terembe.
-Még senki sem osztotta ki így!-huppant le elém egyszer csak egy Kyra és Lara-Büszke vagyok rád!-vigyorgott  vöri-Tudod a ribik mindent megtesznek amit kér...Egy dolgon viszont fent akadtam!-ragadta meg a szék támláját és közelebb hajolt-Eddig senkinek se ajánlotta fel a dzsekijét!-nézett rám sejtelmesen.
-Na hagyj a hülyeségeiddel unnie!-legyintettem szemöldök ráncolva és igen a kis társaságban én vagyok a legfiatalabb, mint kiderült a hétvégén.
-Majd gyere el velem szünetben Namjoonhoz és Yoongihoz! Ők ismerik a legrégebb óta! Ha nekik nem hiszel...feladom!-tette fel megadóan a kezeit, majd visszasasszéztak helyükre az óra kezdete végett.
Mégis mi a fenét akarsz tőlem Jung Hoseok?!

BK_mnstr💜