PUF - Preferences

A második találkozás

Másnap az apáddal elmenttél a gimnáziumba. Mikor beléptetek a főbejáraton az aulában lévő összes ember szeme rátok szegeződött. És ezek mind fiúk voltak. Nem vagy az a pirulós lány, de egyedüli nőként ennyi hímnemű között... Egy kicsit kellemetlenül érezted magad.

- Jól vagy Gyerek? - tette apád a válladra a kezét, és eléggé szúrósan nézett a rád bámuló fiúseregre.

- Aha - válaszoltál, miközben lesütötted a szemed, és remélted, hogy az előre bukó hajzuhatagod eltakarja a pirossá változó arcodat.

- Akkor nyomás - adta ki az utasítást az apád, majd elindultatok a diri szobájába.

Aláírtátok a szükséges papirokat, meghallgattad a házirendet, majd megtuttad azt is, hogy melyik osztályba kerülsz.

- 11.F - mondta ki Dorogi igazgató úr, apád egyik jó barátja ünnepélyesen.

- Aha - reagáltad le egykedvűen. Nem igazán értetted, hogy az általános tagozat miért hozta ennyire lázba a dirit.

Majd kiderült, hogy az iskolában rajtad kívüli még egy lány tanul, és, hogy vele fogtok egy szobába kerülni.

Boka
- Édesapaddal még van egy-két elintézni valónk, de idehivatom az évfolyamelsőt, és egyik leendő osztálytársadat, ő majd körbevezet, és megmutatja a szobádat is. - nézett rád mosolyogva az újdonsült igazgatód.

Csak bólintottál és apádra néztél, aki bátorító mosolyt küldött feléd, miközben barátja elsietett a titkárság felé, hogy a sulirádión keresztül bemondassa a diák nevét. Pár perc múlva nyílt az ajtó, aminek háttal ültél.

- Hívatott igazgató úr? - kérdezte egy számodra ismerős hang. Hirtelen megfordultál, majd mosolyogva néztél az évfolyamelsőre.

- Boka? - kérdezted meglepve, és érezted, hogy megnyugszol, tudván, hogy egy ismerősöd már lesz az épületben.

- K/N? Te lennél az új osztálytársunk? - kérdezte ő is döbbenten, egy féloldalas mosoly kíséretében.

- Aha - terült el egy még szélesebb mosoly az arcodon.

- Úgy látom ismeritek egymást, ennek szívből örülök. Így nem lesz olyan nehéz a kisasszony beilleszkedése sem. János, kérem vezesse körbe új osztálytársát. - nézett a diri felváltva ránk.

- Igenis igazgató úr! - mondta a fiú, majd rád  nézett - Mehetünk?

- Naná! - válaszoltál, miközben felpattantál a kényelmetlen bőrfotelből, majd elindultatok kifelé Bokával.

Miután bezártad magad után az ajtót kérdőn, de vidáman néztetek egymásra.

- So, te ide jársz - törted meg a csendet.

- Most már te is - válaszolta ő, majd elvette tőled a sporttáskád, és a lépcső felé indult. - Szerintem először rendezkedj be, és, ha készen vagy, megtartjuk a tárlatvezetést. - tette hozzá. - Jó lesz?

- Tökéletes - vágtad rá gyorsan, majd elpirulva megint a padlót kezdted fixírozni.

Pár perc múlva átértetek egy másik épületbe, ahol az első ajtón bekopogott Boka.

Épp, hogy kettőt ütött a fára, amikor egy rövid, aranyosan kócos szőke hajú, csillogó zöld szemű, nálad kb. 5 cm-rel alacsonyabb, szélesen mosolygó lány nyiotta ki az ajtót.

- Lizi, bemutatom… - kezdte volna Boka, de a lány egy éles kiáltással beléfojtotta a szót, miközben a nyakadba ugrott.

- Úristen! El se hiszem, hogy végre itt vagy! Annyira örültem, mikor Dorogi szólt, hogy egy lány jön a megüresedett helyre. - darálta gyorsan, majd eltolt magától, de a két csuklódat még mindig vidáman szorongatva nézett rád. - Nagy Eliza vagyok, de neked csak Lizi - folytatta  a gyors dumálást, te pedig képtelen voltál levenni a szemed erről az eszméletlenül pörgős, de, annál kedvesebb lányról. Érezted, hogy nagyon jó barátnők lesztek.