𝗿𝗲𝗺𝗲𝗺𝗯𝗲𝗿 ;; 𝗁𝗒𝗎𝗇𝗂𝗇 | ✓

💛73.

[18+]

【Ｈｙｕｎｊｉｎ】

— Mhm ki tudja — motyogtam elégedetten, mikor megéreztem ajkait nyakamon, melytől kellemes érzés futott végig gerincemen.

Legszívesebben azonnal letámadtam volna, hogy minden másról megfeledkezve, annyi idő után magamévá tegyem, de azzal ellentmondtam volna fejben kigondolt tervemnek. Csak idő kérdése volt ugyan, mikor pereg le végleg a bennem pörgő homokóra, de kénytelen voltam visszafogni magam nemcsak az ő, hanem az én érdekemben is.

— Én is téged, Jeongin. Mindennél jobban — csókoltam ajkaira. — De attól tartok, egy picit még várnod kell — hámoztam le magamról kezeit, és tápászkodtam föl. — Felejthetetlen esténk lesz, amint elmondod, mi volt ma délelőtt — adtam puszit orra hegyére. — Addig is sok dolgunk van, azt a pár nap lemaradást sem ártana bepótolni. Főleg így, hogy az elkövetkező hármat a könyvtárban poshadva fogom letölteni — morogtam. — Mindegy is, mit kérsz enni? — indultam meg a konyha felé.

💔💔💔

【Ｊｅｏｎｇｉｎ】

- Nem csinálhatod velem ezt Hwang Hyunjin! - kiabáltam utána mérgesen. - Követelem, ami jár! - trappoltam utána, amin ő csak jót nevetett. Néha olyan pimasz tud lenni. - Honnan tudhatnám, hogyha elmondom, akkor betartod-e az ígéret rád eső részét? - kulcsoltam kezeimet dereka köré, miközben ajkaimmal tovább kényeztettem nyakát. - Mellesleg, nem kell a könyvtárba menned. A diri szólt, hogy szóljak neked. Szóval... - rajzoltam apró köröket hasfalára. - Nincs okod morcinak lenni. Helyette inkább szeress és ne csak ugrass!

Nem tudom, miért csinálja ezt velem. Tudja jól, mit érzek iránta és ő még rá is tesz egy lapáttal. Így is megőrülök érte, nem hogy még mikor ilyen dolgokat tesz.

- Olyan dolgot tettél velem az előbb, amit valahogy helyre kell hoznod - préselődtem hozzá zavaromban, remélve, hogy ebből érti majd a célzást. A hasamban egy hatalmas csomó keletkezett, amivel jelenleg nem tudtam mit kezdeni. Akarom őt.

🥀🥀🥀

【Ｈｙｕｎｊｉｎ】

Szórakozottan figyeltem kirohanását, és ahogy idegesen utánam trappolt a konyhába, de rögtön abbahagytam a nevetést, amint megéreztem karjait derekam köré fonódni. Apró csókjaival egyszerűen elvette az eszem, már alapból izgatott állapotomon csak még jobban fokozott. Erősen koncentráltam, meg sem mozdulva, hogy fejezze be mondandóját, amiből csak kevés dolgot tudtam leszűrni emiatt, viszont amint hátulról nekem préselődött, az a csekély kétely is eltűnt belőlem, ami esetleg felmerülhetetett bennem az egész dolog iránt. Azonnal rájöttem, mit kell tegyek.

Ölelésében megfordulva nyúltam combjai alá, majd egy erős mozdulattal felemeltem, hogy ajkaink egy magasságban legyenek. Összedöntöttem homlokaink, viszont egyelőre nem csináltam semmit, csupán vágytól csillogó szemeit figyeltem, amint szinte könyörögve bámult engem.

— Szeretlek, Inie — suttogtam, mielőtt összeforrasztottam párnácskáinkat egy szenvedélyes csókban.

Egy pillanatra sem váltam el tőle, amíg lassan, őt tartva sétáltam fel a szobámba, ami pontosan olyan állapotban volt, mint ahogy ott hagytam. Ügyetlenül toltam be magam előtt az ajtót, majd rúgtam is be kecsesen egyik lábammal. Óvatosan fektettem le az ágyra Jeongin testét, ahogy azt követően fölé másztam.