Apuci örökké H.S. (LASSAN FRISSÜL) (JAVÍTÁS ALATT)

A nagy döntés ideje

Harry szemszöge:

Oda érek az ajtóhoz, majd bekopogok, várva hogy kinyissák.
Nyílik is és megpillanthatom a már régen nem látott személyt. Rég óta meg kellett volna tennem ezt a lépést, de sosem vettem rá magam amióta elmentem innen.
Fel nézek lassan a szemébe, és a tekintete mindent elárul. Meglepődött. Megtörtnek tűnik. Bánom, hogy itt hagytam.
-Apa.- sütöm le szemeim, mint akkoriban minden alkalommal.
Azonnal átölel miután kitér sokkjából.
-Fiam. Vártam már, hogy újra lássalak.-suttogja halkan, mire kissé elkapnak az érzelmek, amiket gyorsan el kell rejtenem. Nem akarom, hogy lássa milyen lettem én azóta.
Be kísér a házba. Abba a házba, ahol fiatal korom első felét töltöttem. Semmi sem változott, amióta elmentem. Körülnézek, majd leülök a fotelba. Velem szembe ő is elfoglalja helyét a dohányzóasztalon túl.
-Mi történt veled fiam?-kezd kérdezgetni eddigi életemről.
-Sok minden. A bandával újra fel vettem a kapcsolatot. -szünetet hagyok, várva reakciójára, de csak figyel. Nem látok semmi érzelmet arcvonásain.
-Rendben tehát.. khm. Megismertem egy lányt. - kezdtem bele a legkényesebb témába egyből.
-Kérlek szépen mondd azt hogy nem idősebb nálad. Nem szeretném megint hallgatni, hogy..
-Nem apa. Fiatalabb.. Jóval fiatalabb.
-Rendben. Rég megmondtam, hogy idősebbel nem érdemes kikezdened, de te mindig csak a fejed után mentél. Ne a nő hordja a nadrágot. Soha.-kezd bele már rég megszokott szónoklatába, amit régen sem szerettem, de most hogy felnőttem. Végképp nem szeretném, ha bárki is beleszólna életembe.
-A lényeg, hogy el szeretném kérni anya gyűrűjét. -abban a pillanatban felpattan.
-Biztos vagy ebben Hazz?-kérdezi őszinte aggodalommal, amin csak jót derülök.
-Igen, teljes mértékben.
Elsétál, majd a hálóból vissza fordulva hozza is a kis dobozkát, amiben a gyűrű van.
Miután átveszem tőle, belenézek. Gyönyörű. Olyan gyönyörű mint az én kicsim.
Gyémánt berakás ékeskedik a gyűrűn.
-Köszönöm apa!- nézek fel rá mosolyogva, hisz már alig várom, hogy odaadhassam babygirlnek.
-Sok szerencsét vele! Vigyázz rá, örökké becsüld meg!- ad egy férfias ölelést, majd el is indulunk kifelé.
-Még jelentkezni fogok.
-Rendben fiam. Vigyázzatok magatokra.- integet, majd elindulok vissza a kocsihoz. Már mindent elterveztem, alig várom, hogy meg is valósítsam. Már látom magam előtt az arcát, ahogyan csak mosolyog és odabújik hozzám. Szeretem.
Nyitom a kocsi ajtaját, majd beszállok.
-Kics...-nézek oldalra, majd sokkot kapok. Nincs itt Kelly..