A szerelem íze

5.rész

Reggel a telefonom csörgésére keltem.
-Háló?-szólok bele álmos hangon.
-Jó reggelt, ne haragudjon Naslie hölgyem nem akartam fel kelteni...
-Mondja csak...-mondom álmos hangon.
-Lenne egy kérésem...
-Még pedig?-kezdek ébredezni.
-Tudna vigyázni Codyra?
-Igen, szívesen vigyázok rá. Máris magánál vagyok.
-Akkor viszlát. -majd le tette mielőtt válaszolni tudtam.

Fel vettem, majd fogat mostam, megfésültem a hajam és elindultam.
-Nasie kisasszony?-hallok meg egy ismerős hangot...
-Igen?-fordulok az autó felé.
-Szia. Már találkoztunk...
-Igen, tegnap. A sofőr.
-A nevem Tarik.
-Uram isten...török vagy te is?
-Nagyjából.
-Ez mit jelent?
-Gyere ülj be az autóba és akkor elmesélem.
-Na és ha elrabolsz?
-Liam úr küldött ide.
-Ohh..-be ültem az autóba.
Tarik elmesélte, hogy ő is török de persze csak 1/3 részben. Vagyis az apjának az apja volt török és így megkapta a papája nevet. Érdekes mert az idősebbek velünk laktak egy faluba. Szerencse, hogy tudok angolul és ide tudtam jönni tanulni, meg már a kis faluban idegesitett minden. De most, hogy itt van Asu...kicsit feszült vagyok, mert tudom milyen tud lenni Asuman...

Amint a házhoz értem kiszálltam, majd az ajtó felé indultam...
Amint be léptem egy fiatalabb hölgyet láttam neg Liam mellett.
-Naslie hölgyem ő itt...
-Oh nem kell elmondania a barátnője nevét..-szakítom félbe.
-Tessék?-néz rám a csaj.
-Félre érted..-nevet Liam.
-Azt hittem megöl ezért.
-Tessék?-nézek rá.
-Képzeld ha Liamet félbe szakítja valaki azt mentem megölné.
-Ez nem is igaz.
-Aha..-nézek értetlenül. -Na és mióta vannak együtt? -erre mind a ketten nevetni kezdtek.
-Amúgy a neve Elisa a nővére vagyok.
-Hát persze..-kicsit rázom meg a fejem.
-Te nem engedted meg, hogy befejezzem.
-Én úgy tartom, hogy ne rám tartozik a magán élete. Na és Cody?
-Cody még iskolában van, vagyis olyasmi. Rosszul lett és sajnos én nem tudok vigyázni rá. Viszont rad kiváncsi voltam, hogy ki lehet az a Naslie akiről annyit beszélt Liam.
-Tessék?-annyit beszél rólam?
-Igem, ámuldozik rólad.
-A föztödről.-mondja Liam.
-Aha.
-Szóval Cody mindjárt itt lesz.
-Rendben.
-Nasie...-hallom meg Cody hangját.
-Cody..-guggolok le és megöleltem.
-Már nagyon vártam, hogy találkozzunk.
-Na meg persze Cody első szerelmét is látni akartam. -nevet Elisa. -Viszont nekem és Liamnek most mennem kell nagyon sürgős megbeszélnünk van.
-Oké. -mondta Cody.
-No csak, no csak..-mondja Liam.-A kisszörnyecske nem is beteg...-öleli meg.
Hihetetlen a kapocs ami kettőjük közt van. Ahogy Liam fel vette Codyt elmosolyodtam ahogy rájuk néztem.
-Naslie..-szólal meg Elisa.
-Csak Nasie...mert nem...
-Naslie kisasszony nem szereti ha Naslienak hívják.
-Így igaz. -mondom.
-Nasie köszönöm, hogy vigyázol rá.
-Ugyna nincs mit. Ez semmiség. -majd mind a ketten elmentek.

Írói szemszög:

Azért siettek olyan gyorsan a testvérek mert egy megbeszélésük volt majd egy licitre mentek.
Az ellenségüktől akarta meg szerezni azt a helyet Liam.
-Akkor kezdjük a licitet. A legalacsonyabb tét a 2 millió dollár. -erre mindenki fel tette táblát ami a kezében volt.
-7 millió.-mondja Zayn.
-15 millió.-mondja Liam.
-50 millió.-mondja a harmadik licitáló.
-150 millió.-mondja Zayn.
-300 millió.-mondja Liam és elégedetten vigyorog Zaynre.
-500 millió.-mondja Zayn.
A másik licitáló itt már ki szállt mert túl sok az összeg.
-750 millió dollár.-mondja Liam végül.
Zayn lélegzete is elakadt.
Mérgesen fel állt majd az ajtó felé sietett.
-Szép volt Liam.-mondja Danny.

Később az irodába vissza mentek, Danny és Liam is csak egyre gondolt. A cégre meg persze egy lányra...

Naslie szemszöge:

Délután négy már Cody alszik vagyis gondolom nagyon elfáradt...
Játszottunk nagyon sok mindent és már akkor is láttam, hogy fáradt volt.
Addig a kanapén maradtam vele nehogy le essen.
-Kop-kop...-jön be egy szőke hajú csaj.
-Hé..shhh.-mutatom, hogy halkan jöjjön.
-Maga meg ki?
-A Szakács meg persze most én vigyázok Codyra. Maga ki?
-Liam...-gondolkodik el.-Liam egy régi barátja.
-Kérem...-állok fel óvatosan Cody mellől és mutatom, hogy fáradjon velem a konyhába. -Ne haragudjon de most távoznia kell.
-Miért kéne?
-Csak mert ha Liam meg tudja, hogy be engedtem ami persze nem is fordult elő akkor vagy ki rúg vagy..
-Vagy?
-Csak menjen el. Gyerünk. A járást gondolom ismeri.
-Liam tudja, hogy itt vagyok.
-Aha.-mondom.-Távozzon.
-Te meg mit keresel itt?-hallom meg Liam hangját.
-Csak téged jöttelek...
-Menj el innen! Most! Gyerünk! Vagy hívjam az őröket!?
-Nem kell már itt sem vagyok. -azzal távozott.
-Naslie még egyszer ne engedje ide be!-kiabálja.
-Nem engedtem be egyszerűen csak be jött én ott voltam...-szakít félbe.
-Komolyan mondom, nem jöhet ide be ez a nő! Meg amúgy is ki vagy te, hogy be engedd ide!?-kérdi kiabálva.
Amitől nekem kicsordul a könnyem.
Mintha én tehetnék róla, hogy be jött cserélje le a biztonságát vagy inkább a ház biztonságát.
-Bácsikám?-jön ki Cody a szobából.
-Szia.-öleli meg.
Elfordultam, hogy Cody ne lássa a sírásom.
-Nasie..-jön oda Cody.
-Hmm?-kérdem gyorsan meg töröltem a könnyem és felé fordultam.
-Minden rendben?
-Igen, csak valmi bele ment a szemembe. -mosolyogtam rá.
-Mindjrt jövök mutatok valamit.-a bacsikájára megy majd azt mondja.-Addig nehogy elszomorítsd. -majd ki ment.
-Naslie haza viszem miután Cody el ment.
-Felesleges. Haza megyek busszal. -mondtam egy kicsit én is bunkón. -Van lábam meg szerencsére járnak buszok is.
-Akkor legalább Tarik had vigye haza.
-Mondtam már! Vannak buszok is. -meg fordultam és a sütőhöz léptem.
Nem foglalkoztam vele tovább és megnéztem a kaját. Kivettem a sütőből majd ki tettem kettő tányérba egy-egy adagot, majd ki vittem az asztalhoz ahol Liam és Cody már ott ültek.
-Megint le ülsz ide Nasie?-kérdi Cody.
-Most mem tudok mert haza kell mennem tanulni Cody...
-Ahj...bácsikám mondj valamit, hogy ne menjen el.
-Nyugidtan üljön le ide.
-Köszönöm a meghívást de tényleg haza kell mennem. Meg amúgy is a húgom is otthon van és még beszélni sem tudtam vele.
-Nasie a hugodat is megismerhettem majd?-kérdi Cody.
-Persze.-mondtam rá mosolyogva. -A tányért még megvárom, hogy be tudjam rakni a...
-Nyugodtan menjen csak majd megoldjuk.
-Viszlát és szia Cody.
-Várj...-áll fel Cody és oda jött meg ölelni. -Tudom, hogy megbántott de ne foglalkozz vele.-mondja halkan.
-Rendben. Szia.
-Szia Nasie.
-Hölgyem.-mondja Liam gondolom így köszönt.

Amint haza értem levettem a cipomet egyből majd egy pohár vízzel le ültem a kanapéra.
-Na mi történt? -kérdi Fanny.
-Ne is kérdezd...
-Na mesélj.
-Asu?
-Itt vagyok. Én is hallani akarom.
-Ha nem jössz akkor le fogsz maradni róla.-mondja Fanny.
Majd le ült Asuman is aki engem figyelt, egy kortyot ittam a vízből majd elkezdtem..
-Ez a pasi egy-egy...nem is tudom mihez hasonlítani.
-Vagyis? Mit csinált?-mondja Fanny mosolyogva.
-Semmi jót, ez egy barom. Nagyon utálom. Be jött egy régi ismerőse a házba és engem cseszett le...hogy én miért hívtam be..nagyon ideges lettem.  Ott se maradnék ha az a szegény kisfiú nem lenne ott...
-Jajj Naslie...-mondja Asuman.-Egy ilyen helyes pasi mint akinél dolgozol biztos nem lehet ilyen rossz ember.
-De igen. Nagyon is rossz. Lehet, hogy jobb lenne ha felmondanék...
-Azt ne tedd.
-Mégis miért?
-Mert amit kapsz pénzt az jó. -mondja Fanny.
-Jó igazad van...
-Nem ma van az a...-mondja Asuman..-Ahova menni akartál?
-Mi?-kérdem meglepetten.
-Az a japán vagy török találkozó. -rá néztem az órára majd eszembe jutott.
-Elkéstem....gyorsan fel kell öltöznöm...-mondom majd a szobába siettem......