Black & White [BEFEJEZETT]

🌼7.rész🌼

Hongjoong szemszöge:

Kiszálltunk az autóból, én megfogtam volna a kezét, de ő csak maga elé húzott. Vele szemben álltan, nagyon, mondom nagyon közel hozzá. Fejemet akaratomon kívűl hajtottam mellkasára és öleltem át Seonghwa-t. Kb 3percet állhattunk ott egymás karjaiba, de Seonghwa ezt megszakította. Egyik kezével felemelte az államat még a másik keze a derekamra tévedt. Megcsókolt. Először lágyan kezdte, de aztán hagytam neki, hogy elmélyítse a csókunkat, mire én nyögtem egyet. Seonghwa fejezte be a meleg pillanatot közöttünk, fogta magát és ráharapott az alsó ajkamra, majd elvált tőlem.

Összekulcsoltuk a kezünket és elindultunk. Végül Seonghwa megállított egy padnál, ahol helyett foglaltunk. Beszélgettünk, alap dolgokról amit tudni kell a másikról, mivel együtt vagyunk, de mind a ketten ki hagytunk egy nagy titkot vagy az én esetemben egy mélypontot a meséből.
-Kezded te vagy kezdjem én? -kérdezte Seonghwa tőlem.
-Kezdem én. -ő csak bólintott egyet és megfogta a kezem.

-Az előző sulimban jöttem rá, hogy meleg vagyok, mint ezt már mondtam. Mikor ténylegesen meggyőződtem erről, elmondtam a szüleimnek, nagyon jól fogadták és teljes mértékben elfogadóak voltak. Minginek is elmondtam, mivel akkor már jóban voltunk, viszont még mindig úgy éreztem, hogy valakinek még meg kéne nyílnom. A suliban volt egy jó barátom, megbíztam benne, hát nem kellett volna. Elmondtam neki és másnapra az egész suli tudta. Mindenki elfordult tőlem és csúfoltak. Csak a szüleim voltak nekem meg Mingi. Aztán az egyik nap egy évfolyamtársam, Ravn rám mászott. Ne érts félre Seonghwa, nem csinált velem semmit csak megpróbált, mindig ellenkeztem aminek nem lett soha jó vége, de legalább szűz maradtam. Aztán eljöttem abból a suliból ide, de Ravn "megígérte", hogy ezt nem hagyja annyiban és utánam fog jönni. Röviden ennyi.

-fejeztem be a mesét, mire Seonghwa átölelt.
-Kinyírom, esküszöm kinyírom! Képes volt kezet emelni rád?! Szívtelen dög! Ne aggódj Hongjoong. Nem fog még csak a közeledbe se jönni. Megvédelek. -mondta Seonghwa.
-Köszönöm. -ennyit voltam képes kinyögni.
-Akkor most én jövök.

Seonghwa szemszöge:

Az enyém talán nem olyan komoly, mint az övé. De ha ez a Ravn gyerek képes lesz ide is követni én kinyírom.
Szöül nagyváros, rengeteg bűnöző van a városban. Az iskolánk Szöül egyik leghíresebb sulija, és van 2 banda, Namjoon-ék, azaz a BTS és mi, az Ateez. Ők is és mi is rengeteg bűnözőt tettünk el láb alól, ami annyit tesz, hogy mozgásképtelenné tesszük őket, aztán rájuk hívjuk a rendőröket. Mind a hatunknak fedő neve van, mivel a bűnszervezetek nagyon pikkelnek ránk.

Yunho - Dunno
Jongho - Apple breaker
Wooyoung - Sexy Guy
San - Shiber
Yeosang - Hehetmon
Én - Mars

-Hallottál már az Ateez-ről? -kérdeztem.
-Persze.
-És mit gondolsz róluk?
-Elképesztőek. Mars nagyon jól harcol, tehetséges, meg az a bátorság, hogy ennyi bűnözővel képesek szembe szállni. De miért kérdezed?
-Ami azt illeti... Én vagyok M-mars.
-Miii?? Tényleg? -szegénykém teljesen le lett sokkolva. Gondoltam, hogy nem fogja elhinni, de mivel van egy "védjegyem", Mars-nak van egy vörös világító karkötője, szóval elővettem a zsebemből, de mikor meglátta, csak még jobban meglepődött.
-Seonghwa? Hányan tudnak erről?
-Te, a srácok, Mingi, a BTS tagok meg a szülők.
-BTS tagok?? Namjoon-ék a BTS??
-Igen.
-Ezt nem hiszem el! Istenem Seonghwa! Remélem tudod, hogy veszélyesen éltek.
-Tudom és nem kell aggódnod, csak ritkán avatkozunk bele az ilyen ügyekbe.
-Hála isten. De akkor is aggódom.

Kb. még egy olyan fél-háromnegyed órát ülhettünk ott, és beszéltünk mindenféléről, aztán hazavittem Hongjoong-ot és én is haza mentem.

-másnap-
Reggel a szokásos rutinom után indultam volna suliba, vagyis előtte, Yunho-hoz, meg Hongjoong-hoz.
-Seonghwa? -szólt utánam anyukám.
-Igen?
-Hongjoong-ék este átjönnek vacsorázni. -mondta teljesen nyugodtan.
-M-mi?
-Naa mi a baj? Nyugodj meg, nem lesz semmi.
-J-jó.

Még mindig nem sikerült lenyugodnom, igazából csak azért vagyok ideges, mert én félek Hongjoong apjától. Mi van, ha nem leszek elég jó és eltiltja tőlem Hongjoong-ot? Tiszta ideg vagyok már most. Közben már Yunho is mellettem sétált Mingiék felé.
-Baj van Hyung?
-N-nem, nincs semmi baj. -zártam le a témát ennyivel, aztán Mingi is velünk volt és Hongjoong...Hongjoong olyan meglepődött arccal jött ki, mint aki szellemet látott, mondjuk ez rám is igaz volt. Azért annyira még észnél voltunk, hogy egy gyors csókot váltsunk, aztán összekulcsoltuk a kezünket úgy, ahogy azt eddig is tettük.

Végül beléptünk a suliba és megint ugyanaz a monoton rendszer, hogy bemegyünk beszélgetünk, órák, aztán haza jövünk. Aha persze. Teljesen szét voltam esve, és a mai nap során megkaptam párszor, hogy "Seonghwa miért nem figyelsz az órán?!" plusz egy mérges pillantás, de szegény Hongjoong is megkapta párszor.

-Seonghwa? Nagyon ideges vagy. Mi bánt? -kérdezte Hongjoong, hangjában aggódás hangzott.
-Nincs semmi baj, csak gondolom neked is mondták, mit terveznek estére.
-Ohh a vacsorára gondolsz nálatok?
-Igen...
-Szerintem nincs vele baj, csak olyan hirtelen közölték velem, hogy Ja amúgy este Seonghwa-éknál vacsorázunk.
-Én hát őszintén... Félek apukádtól. -nevettem fel kínosan.
-Jajj szívem. Nem kell félned, annyit hallott rólad, hogy szerintem már most kedvel.
-Ez most talán egy kicsit megnyugtatott.

Végül kézen fogva indultunk el Hongjoong-ék felé, ahogy szoktuk. Talán már rutin, hogy minden hétköznap megcsináljuk ezt, hétvégén meg együtt vagy a fiúkkal töltjük az időt. Még mindig teljesen idegesen estem haza.

-Mikor jönnek? -kérdeztem meg végül azt ami a legjobban érdekelt.
-6ra. Seonghwa nyugi már, van időd, és nyugodj meg nem fogják leszedni a fejed.
-Remélem.