#AH19❤
Már itt vagyunk a hotelben ahol mindenki megszáll. Vegyes érzelmek vannak bennem. Ebben az évben minden más lesz. Nem lesz már velünk-mint versenyző- az egyik példaképem. Ő nem más mint Kimi Raikkönen. Az Alfánál ő volt a csapattársam és elég jól megismerkedtünk. Ő is tök más kamerán kívül. Egy MOSOLYGÓS, csupa szív ember. Annyira jó barátság alakult ki köztünk, szinte pótapámnak is mondhatnám. Minttuval nagyon jól kijövünk. Meglepő de sok közös van az életünkben, a sportolói múltunkban. A gyerkőcöket pedig imádom. Nem tudok betelni velük. Ha találkozunk mindig jókat jászunk. Ez ma sem lesz másképp.
Amit senki nem tud az-az, hogy felváltva Kimi és Chalres lesznek a mérnökeim.Mickkel egy szobában vagyunk, viszont mindkettőnknek van szobája, de mivel testvérek vagyunk így egy szobába vagyunk mindig.
Dél körül járhat az idő, szóval megyünk ebédelni a jobbomon sétáló fiúval. Megbeszéltük Kimiékkel, hogy ebédeljünk együtt, úgy is régen láttuk már egymást.
-Sziasztok!- köszönt nekünk Kimi.- Minttu mingyárt jön csak a gyerekek bealudtak.- mondta.
-Szia!- köszöntünk mi is szinte egyszerre. Már elkezdünk enni amikor megérkezett Minttu a kicsikkel, akik már nem is olyan kicsik.
-Sziasztok, bocsánat a késésért csak elaludtak.- mutatott a gyerkőcökre.
-Szia!-köszöntünk boldogan. Ahogy meglátták és feldolgozták kik is vagyunk egyből a nyakunkba ugortak. Az álmosság pillanatok alatt eltűnt a szemükből.
-Végre, már hiányoztatok ám.- mondta boldogan Ria. Imádom a kislányt, kiköpött anyja.
-Igen és képzeljétek el annyi mesélni válónk van.- mondta Robin.- Igaz Ria?- erre csak helyeselt a lány.
-Majd később elmehettek Adrival és Mickkel, ha nekik is jó, viszont mostmár egyetek- mondta nekik apjuk. Abban a pillanatban elkezdtek enni. Mint aki még soha nem evett olyan gyorsan ették meg az ételt. Az volt a kifogásuk, hogy a lehető legtöbb időt szertnék velünk tölteni. Mivel nekünk úgy is csak holnap lesz dolgunk, így elmentünk velük sétálni.
Közben Arthur(?) hívott messengeren.-----Telefonhívás-----
Arthur: Sziaa! Hogy vagy? Nem zavarlak ugye?
Én: Szia! Köszönöm jól vagyok, épp most megyünk a városba a kicsikkel.
Arhur: Oh... akkor nem zavarlak, írj ha végeztetek. Sziaa!
Én: Hát okés szia neked is.
-----Telefonhívás vége-----
-Most erre mit mondjak?- néztem Mickre, aki épp tette le a nyakából Robint.
-És én?- kérdezett vissza vállat vonva a fiú.- Soha nem szokott ilyen lenni.- Mick már régebb óta ismeri- Felhívjam Charlest?- kérdezte.
-Felhívhatod, de ne mondd neki, hogy az előbb hívott Arthur. Ja és kérdezd még tőle, hogy a közelébe van-e, ha nem csak akkor kérdezz bármit is.- időközben elérkeztünk egy játszótérhez. Én elmentem a gyerekekkel hintázni, addig Mick beszélt Charles-al.
-Adri ki hívott az előbb?- kérdezte kíváncsian Robin. Én is pont ilyen voltam kiskoromban. Minden telefonálás után megkérdeztem anyát ki volt az.
-Chalres bácsi öccse.- nekik Charles bácsi, de nincs ellenére a fiúnak ez a becenév.
-És mit akart?- kérdezte most Ria, miközben löktem őket a hintában.
-Csak megkérdezte hogy vagyok- mondtam el nekik a fél igazságot.
-Tiszta bolond ma. Charles annyit mondott, valószínű bal lábbal kelt ma mert mindenkivel ilyen.- mondta el a beszélgetést Mick.
-Tehát akkor nem sértődött meg.- közben Robinék elmentek csúszdázni.
-Ti nem jöttök?- kiabálta Robin. Ránéztem a mellettem ülő fiúra, aki csak bólintott egyet. Elindultunk a mászóka felé, ahol csúszdáztak. Imádom őket, Robin az a tipikus nagytesó aki mindentől meg fogja védeni a kishúgát.
-Robin segítesz felmászni?- fordult segítségkéréssel bátyja felé. Persze Robin egyből segített neki. Na ez amiről beszéltem.
Még egy fél órát maradtunk utána elindultunk vissza a szálloda felé.
Útközben Mick ismét nyakába vette Robint. Én ugyanígy tettem csak Riával.
-Elmegyünk a pályára?- kérdezte izgatottan Robin.
-Felhívjuk apáékat és megkérdezzük tőle rendben?- néztem a kisfiúra.
-Oké- válaszolt boldogan.
Mick gyorsan lezavarta a telefonhívást. Kimi nyugodt szívvel mondta, hogy elmehetünk velük a pályára. Addig is több időt tudnak együtt lenni a feleségével.#AH19❤
![](https://img.wattpad.com/cover/231064397-288-k338748.jpg)
YOU ARE READING
Lányként egy ilyen sportban? (Arthur Leclerc ff.)
Random~Győzni sohasem könnyű de, megpróbálni azért érdemes~ Egy átlagosnak hitt lány élete még kiskorában a feje tetejére áll. Ha kíváncsiak vagytok Adri nem mindennapi életére akkor mindenképpen olvass bele. (Vagy ha csak szimplán megláttad, hogy Arthur...