Springalice

3. Fejezet

Mindeközben, a pizzéria egyik távoli szobájában;

- ALICE! ÉBRESZTŐ! ELMÚLT HAT!

Freddy dörömbölt be a lány ajtaján.

Nem jött ki senki.

A medve már készült, hogy újra bedörömböljön, ám ekkor egy halk hang szólalt meg a háta mögött;

- Öhm... Freddy?

Kék nyuszilány állt mögötte... Csepp alakú tincsének a fehér vége belelógott az ijedten csillogó smaragdzöld szemeibe. Mentegetőzni kezdett;

- Fönt voltam Freddy, esküszöm!

- Azt látom... Ne haragudj. Azt hittem, hogy megint elaludtál.

- Igen... Észrevettem...

- Tényleg ne haragudj.

- Semmi baj- mosolyodott el Alice.

- Akkor mondom, hogy mi a mai napi teendő számodra!- igazította meg Freddy Alice piros, selymes csokornyakkendőjét.

- Készen vagyok rá főnök!- vágta magát haptákba a lány.

- Akkor kövess.

Azzal Freddy bevitte Alice-t a mostani raktárba;

- Nézd. Látod ott azokat a dobozokat?

- Igen.

- Azokban vannak az olyan régi dolgok, amikre nincs nagyon szükségünk, de még kellhet, viszont helyett foglalnak a raktárban.

- Igen. És mit csináljak velük?

- Segíts átvinni őket a régi raktárházba...

Alice pupillája összeszűkült;

- Oda...? De hiszen oda mi nem megyünk be!- mondta ijedten.

- De igen. Szükség esetén igen.

- De...

- Nincs ott semmi veszélyes. Már.

- De Freddy... Én nem akarom roncsként végezni...

- Nem fogod. Ne félj. Hozd inkább helyette a dobozokat.

- Oké.

Azzal Alice felkapta a dobozokat, majd megindult a pizzéria legtávolabbi és legelhagyatottabb pontjába.

Freddy követte.

Segített kinyitni az ajtót, és mellesleg ő is hozott pár dobozt.

- Azokat tedd le oda, majd...

PUFF!

Alice megbotlott.

A dobozok tartalma kiborult a földre.

Freddy sóhajtva tette le a saját terhét, majd felsegítette a lányt.

- Freddy... Ne haragudj, nem vettem észre azt a fadarabot a földön, és...!

- Semmi baj... Már megszoktam.

Néma csönd telepedett meg rájuk, amit csak a közelben futkosó csótány tört meg.

- Pakold fel a dolgokat azokra a polcokra légy szíves- szólalt meg végül Freddy, majd elindult volna kifelé.

- A közeljövőben óvatosabb leszek... Ígérem!- kiáltott Alice a medve után.

- Mindig ezt mondod. Ne ígérj olyat, amit nem tudsz betartani...

- De be tudom! Egyszerűen csak... Annyira nem akarom elrontani, hogy végül mégis csak elrontom!

- Nem kell magyarázkodnod- mondta Freddy, majd az orra alatt morogni kezdett;

- Anélkül is mindent elrontasz...

- Ezt hallottam ám!- kiáltott oda a medvének dühösen Alice.

- Nem kéne fülelned, és akkor nem hallanád...!

- Ez most nem volt valami kedves... Próbálok rendesen teljesíteni, de...

- PRÓBÁLSZ?! IGEN, PRÓBÁLSZ! DE SOHASEM SIKERÜL! EZT MÁR HALLOTTAM TŐLED EZERSZER!- kiabálta Freddy, holott nem akart kijönni a sodrából...