Springalice

5. Fejezet

Alice undorodva állt fel. Ekkor megpillantotta a dobozokat, melyek tartalmukkal együtt a földön hevertek szanaszét...

- A dobozok!- kiáltott fel a lány, mikor eszébe jutott a „munkája".

Erre Springtrap is hátranézett;

- Hát igen... Azt is össze kéne pakolnod, hiszen Freddy addig nem enged ki téged... - ekkor gonoszul elmosolyodott- És addig itt kell maradnod velem...

Alice elfintorodott, majd a dobozokhoz sietett, és elkezdte elpakolni a földön lévő tárgyakat.

Ezalatt Springtrap fel telepedett a raktárban lévő többi dobozra, és miközben a lány pakolt, jómaga kommentált...

(- Azt ne oda tedd... Azt ott kihagytad... Vigyázz, amilyen kétballábas vagy, még elesel abban...stb.)

Alice egy ideig tűrte, mert kezdetben félt a nyúlfiútól, de most már kezdett nagyon elege lenni...

- Befejeznéd?!- dörrent rá Springtrap-ra, amikor az újból kommentált.

- Hogy mondtad kedvesem...?

- Befejeznéd a kommentálást?! Nem vagyok kíváncsi a véleményedre! Ahelyett, hogy segítenél, inkább ott ülsz, és...

Elakadt a szava. A fiú a lány orra előtt termedt.

- És...?- kérdezte gúnyosan- Csak nem elfelejtetted, hogy bármikor megölhetlek...?

- Nem felejtettem el, amiatt ne aggódj... Viszont ez már inkább tűnik üres fenyegetésnek, mint ténynek!

- Ügyes...- mosolygott Springtrap, majd feketére váltott a szeme- De akkor tisztázzuk...

Ekkor nekilökte a falnak Alice-t, majd a nyuszilány csuklóit összekulcsolva a feje fölé szegezte;

- Ebben a raktárban ÉN vagyok az úr... És itt az ÉN szabályaim vannak érvényben... Ha úgy döntök, hogy megöllek, akkor megteszem. És SENKI, ismétlem; SENKI sem fog rajtad segíteni... Mert nem hallanak. Sikíthatsz, de ez a rész a pizzéria legtávolabb pontja...

Ide a rovarokon kívül senki sem jár, legfeljebb ti. Egy évben egyszer... Szóval mielőtt bármit teszel vagy mondasz... Gondold meg. És többé ne kételkedj a szávaimban... Itt TE egy senki vagy...

Azzal a nyúl elengedte a lányt, aki rémültem csuklott össze.

Springtrap elégedett mosollyal nyugtázta Alice reakcióját, majd hátat fordított neki.

A lány ekkor viszont hirtelen döntést hozott...

Megragadta a közelben fekvő hegyes vasdarabot, majd felugrott, és hátulról belekapaszkodott a fiúba.

Amaz a meglepetéstől nekinyomta a lányt a falnak, aki a hirtelen elengedte őt.

Alice még megpróbálta megsebesíteni Springtrap-et, de nem járt sikerrel, mivel a nyúlfiú elkapta a csuklóját;

- Figyelmeztettelek, hogy gondold meg, amit teszel...-mondta fogcsikorgatva- De látom, hogy nem volt értelme...

Azzal Springtrap kicsavarta Alice kezéből a vasdarabot, majd nyakon ragadva a lányt, nekinyomta a falnak.

A fiú azonban nem érte be ennyivel... Szabad kezével megragadta a lánytól elvett hegyes vasdarabot, majd Alice szívéhez szorította;

- Utolsó kívánság...?

- N-N-Nem akartalak megölni...

- Azt hiszed egy ostoba hazugság kiment a halálból...?

- Tényleg nem akartalak megölni... Csak azt akartam, hogy megsebesülj, pont annyira, hogy ne tudjál engem bántani...

Alice könyörgő szemekkel nézett Springtrap-ra, majd megadóan lehajtotta a fejét;

- Nyertél... Te szörnyeteg...- nyöszörögte.

A nyúlfiú ekkor döfésre emelte a vasat, majd az utolsó pillanatban mégis megállította a lány szíve felett egy centivel.

Dühösen nézett rá Alice-ra, majd végül durván ellökve magától, elengedte... Springtrap ezután az ajtóhoz ment, majd (ne kérdezzétek hogyan) kinyitotta;

- Menj.

- Micsoda...?

- MENJ!- üvöltötte a fiú a földet nézve- Addig amíg nem gondolom meg magam...

Alice-nak nem kellett kétszer elmondani... Amilyen gyorsan csak tudott, kifutott a raktárból. Bele egyenesen a közeledő Freddy-be...

- Alice! Vigyázz jobban! Hé! Várjunk csak egy percet, hogy jutottál ki?!- zúdította a medve a kérdéshalmot a nyuszilányra.

- Nem tudom, de mára mindenből elegem van!- kiáltotta remegve Alice, majd idegesen futott tovább, egészen a szobájáig...