Újra fent Gondoltam ironikusan a szememet forgatva. Kinyitottam a fekete noteszem, hogy a könyvemen dolgozhassak rólunk szól, úgy értelmem rólam és Gusról, de még nem tudom hogyan fejezhetném be viszont a címe már megvan „Mélyebb mint az óceán” pontosan leír minden érzelmemet.
Az elmúlt néhány napban nem igazán volt étvágyam, de kezdek jobban lenni és eléggé megéheztem. Ha találkozok anyuval Pedig rögtönzök valamit. Még nem állok készen, hogy beszéljek róla csak újra visszaesnék mindennek az elejére.
Félúton lefelé a lépcsőn hallottam hogy Anya beszélget valakivel, nem láttam és nem is hallottam ki az szóval lementem a konyhaajtóhoz. Liza volt nálunk, és anyával beszélgetett.
-Hát nem is tudom hol kezdhetném mesélni. Nem akarlak megbántani de nem vagyok benne biztos hogy Emma elmesélte miről beszéltek Gussal a múlt héten.
-Nem mondott semmit miért történt valami? –
-Igen szakítottak. Gust ez nagyon megviselte és rengeteget szenvedett ahogy most is. Oszkár találta meg ájultan feküdt az agyában, túl sok vért vesztett, megvágta magát.
Ez az én hibám. Mindenről én tehetek. Átrohantam a konyhán egészen a ház ajtajáig.
-Emma hová mész? – kiáltották mindketten, de engem nem volt semmi a világon ami megállíthatott volna.
Kinyitottam A bejárati ajtót majd mint egy megszállott rohantam ki az esőbe a betonra érve vettem észre hogy még csak papucs sincs a lábamon, az eső cseppek eláztatták a hajam a kicsi kavicsok a betonon pedig szinte felvágták a talpam ahogyan végig rohantam rajtuk egy percre sem telt, hogy odaérjek Gusék házához. Mint holmi csapzott kutya álltam meg a szobájának ajtaja előtt még mindig az ő pulcsija volt rajtam már lassan több mint egy hete csöpögtek belőle a vízcseppek, a csöpögő víztől pedig megnedvesedett a szobája előtti szőnyeg. Mély levegőt vettem, hogy erőt vegyek magamon, de végtelenül elszomorított a tény hogy mi történt amikor utoljára léptem be az ajtón. De őszintén, hidegen hagyott egyszerűen már nem érdekelt a múlt csak a jelent akartam szebbé tenni még akkor is ha ez a jövőnkre rossz hatással lenne. Lenyomtam a kilincset és benyitottam remélve végre meglátom Gust.
