-𝐀𝐧𝐠𝐞𝐥 & 𝐃𝐞𝐦𝐨𝐧-

Chapter Nine: Who Would Win?

>>>Bevezető<<<
...
__________________________

Két órát ha aludtam az éjszaka, de a szobában annyira sötétség volt, hogy azt hittem még este van.Lucifer már rég ébren volt, és végezte a dolgát.Nem tudtam, hogy mit kezdhetnék magammal, ezért csak kiszálltam az ágyból, és rendbe szedtem magam a tükör előtt.Ahogy szedtem-vettem a kósza szőke tincseimet, megláttam a tükörben egy hervadozó hófehér növényt.Talán rendbe tudom hozni.Odasétáltam a növényhez, majd csalódottan ránéztem, majd lehunytam a szemeimet, és összekulcsoltam a kezeimet.

-Aszklépiosz, dimiourgía. - makogtam el a szavakat, majd egy lágy zöld fény jelent meg körülöttem, és a növény körül.

A démonok és az angyalok között az a legnagyobb különbség, hogy amíg ők pusztítani, addig mi teremteni tudunk.Nem annyira hatásos a mi varázserőnk, mint Istené, leginkább csak kisebb dolgokat tudunk létrehozni, vagy esetleg helyrehozni.Egy egész világ megteremtéséhez nagyon sok maana szükséges.Ha max-on lenne a maana szintem, még akkor sem tudnék egy fél világot sem létrehozni, de még csak egy embert sem.Gondolataim közepette észrevettem, hogy a növény gyönyörűen feléledt, és a színe beragyogta az egész szobát.Egy kicsit megfájdult a fejem, de hamar rendbe jöttem.Boldogan mosolyogtam a virágra, majd odamentem az ágyhoz, és megvetettem.Mikor végeztem, kimentem a szobából, majd elkezdtem keresgélni Lucifert, hogy megmondja mit tudnék tenni.Odamentem a dolgozószobájához, majd kettőt kopogtam, és vártam hogy valaki megszólaljon az ajtón túlról.Mivel nem válaszolt senki, ezért gondoltam, hogy annyiban hagyom, de hirtelen úgy éreztem, hogy muszáj bemenjek a terembe, mert ha nem teszem, akkor valami olyanról maradok le, ami az egész életemet is megváltoztatná.Remegő lábakkal visszabaktattam az ajtó elé, majd megfogtam a kilincset, és lassan elkezdtem kinyitni az ajtót.

-Hahó... - dünnyögtem.

Szerencsére nem volt ott Lucifer a székben, viszont ahogy láttam, a gépe még mindig ment.Gyorsan becsuktam magam után az ajtót, majd lassan odamentem a géphez, hogy megnézhessem mi van rajta.Egy hatalmas nagy oszlop volt a képernyőn, aminek a bal sarkában a nevek voltak találhatóak, középen ahogy elolvastam, az alanynak egy egytől százas skálán a fontossági szintje, és a jobb sarokban pedig...

-Mi a...? - akadt el a lélegzetem.

Hírtelen meghátráltam a géptől, majd pár lépés múlva, neki is ütköztem a falnak.A jobb sarokban, az alanynak a státusza volt feltűntetve.Más szóval, az volt kiírva, hogy ki van még életben, ki halt meg, és hogy kit kell megölni.Remegő íriszekkel néztem a fehér képernyőt, majd hírtelen lépteket hallottam meg a közelben.A vérem megfagyott az ereimben, a szívverésem pedig leállt egy percre.Lucifer közeledik!Meg fog ölni, ha meglátja, hogy itt vagyok bent.Nem volt jobb ötletem azon kívűl, hogy az ajtóhoz futok, és megpróbálok elszaladni még mielőtt bejönne.Rohanásnak is indultam, viszont amikor az ajtóhoz értem, az kinyílt, és egy kéz nyúlt a torkom felé.

-Mit csinálsz te itt bent? - szorította le a torkomat Lucifer, közben nekinyomott teljes erejéből a falnak.

-S-saj...ná...lom! - próbáltam meg leszedni a kezét a torkomról, hiszen beszélni is alig tudtam.

-Miért jöttél be ide az engedélyem nélkül? - hajolt hozzám közelebb.Hangja mély volt és ördögi.Teli volt haraggal és gyűlölettel, ami a vörös szemeiből is csak úgy szikráztak, akár a tűz.

-N-em thudtam...hogy ho-l vhagy...ezhért jötthem b-e.S-sajnáhlom...*cough* - teltek meg könnyekkel a szemeim.

Lucifer dühösen belenézett a szemeimbe, majd engedett a szorításon.

-Rendben.Csak menj ki.Ravana majd megmondja, hogy mit kell csinálnod. - engedte el a nyakam, én pedig remegve a földre estem, és köhögtem egy párat.

-Ravana...? - nyöszörögtem, közben a nyakamat fogtam.

-Vele találkoztál legelsőnek.Keresd meg, és mondd meg neki, hogy én küldtelek, a többiről pedig majd ő gondoskodik. - legyintett egyet, majd elfoglalta a szokásos helyét, és nekiállt dolgozni.

Gomb nyomogatások közepette felálltam a földről, majd csendben a torkomat simogatva, kiléptem az ajtón.Egy nagy lélegzetet vettem, majd megpróbáltam újra mosolyogni.

_______________________
Time Skip
_______________________

-Addilyn!Fogd rendesen azt a seprűt, és haladj gyorsabban! - kiabált rám Ravana.

-R-rendben... - fintorogtam.

-Addilyn!Ne csak az ablakok közepét töröld le!Mi lesz a szélével? - ütött egyet a fejem búbjára.

-Nem az ablakok sarkán néznek be! - vágtam vissza, de azonnal megbántam.Ravana tüzes tekinteteivel üzente nekem, hogy jobb ha inkább ki sem tátom a számat.

-Addilyn! - jött oda hozzám, Ravana.

-Mi van?Most csak egy helyben ülök. - néztem kérdően rá.

-...Nem látom tőled a falat. - tette karba a kezét.

-Miért akarod nézni a falat?Nincs rajta semmi. - húztam föl az egyik szemöldökömet.

-Nem érdekel, zavar, hogy útban vagy a térlátásomnak. - sétált el mellettem.

Mostmár akkor is belém köt, ha nem is csináltam semmit?Hát ez nagyszerű, valamit ki kell találnom, hogy békén hagyjon.Szerencsére már esteledett, és vége volt a munkának.Fáradtan indultam meg a folyosón, és megint megálltam Lucifer dolgozószobája előtt.Fáradtan lehunytam a szemem, majd úgy döntöttem, hogy inkább hagyom, és keresek magamnak egy nyugodt helyet, ahol aludhatok.Szerencsére a folyosónak az egyik elágazásának a végén volt egy kisebb kanapé, amire ráfeküdtem, majd a szárnyaimmal körbefontam magam, és elaludtam.Reggel viszont teljesen máshol találtam magam.

>>>Befejezés<<<
...
______________________________