-𝐀𝐧𝐠𝐞𝐥 & 𝐃𝐞𝐦𝐨𝐧-

Chapter Fiveteen: It's Just Your Fault

>>>Bevezető<<<

-M-mire gondolsz? — dadogtam rémülten, közben nekihátráltam a falnak.

-Ne játszd a hülyét, jól tudod, hogy miről beszélek. — nevetett fel, közben nekiszorított a falnak. -Komolyan azt gondolod, hogy megszabadulhatsz tőlem?Te az enyém vagy, és örökre az enyém is leszel, ha kell, másképp is a magamévá teszlek. — suttogta mélyen a fülembe, aminek következtében sírva ellöktem magamtól.

-Ne játszadozz velem! — kiabáltam, a könnyeim pedig sorra potyogtak le az arcomról. -Azt hiszed, csak mert te vagy a pokol "királya" így bármit megtehetsz?Hát ebben nagyon tévedsz!Vedd észre magad, nincs jogod másoknak tönkre tenni az életét ok nélkül! — csaptam rá a számra, miután észrevettem, hogy mégis miket vágtam a fejéhez.

-Haha, vicces vagy! — nevetett fel, amit nem értettem. -Még most sem vetted észre?Nem én voltam az aki idehozott téged. — jött oda újra hozzám, majd a fülem mögé hajolt. -Hanem Isten. — harapott bele a fülcimpámba, aminek következtében visszafogtam a lélegzetemet. -Más szóval, tőle kaptam jogot arra, hogy bántsalak, hogy tönkretegyelek, és hogy széttépjelek. — harapott bele egy nagyot a nyakamba, aminek hála egyet kiáltottam.

A fogai belevájódtak a bőröm mélyére.Szinte alig tudtam már állni a fájdalom miatt.Az egyik kezem a hajába vezettem, majd megmarkoltam, és megpróbáltam elválasztani a nyakamtól, de minél erősebben próbálkoztam, annál jobban fájt.

Pár másodper múlva már elengedtem, és hagytam, hogy erősebben belém harapjon.Mikor kivette belőlem a fogait, éreztem, hogy valami hideg folyik le a nyakamról, amit Lucifer azonnal le is nyalt.Mikor elvette a fejét a nyakamtól, megfogta az egyik kezével az államat, és felemelte.Végighúzta az egyik ujját a torkomon, majd hallottam, hogy el kezd nevetni.

Belenéztem a szemeibe, és valami hihetetlent fedeztem fel bennük.A vágyat.Azt már nem tudom, hogy gyilkolási vágy volt e, vagy valami más.Elvette az ujját a torkomtól, és a nyelve váltotta fel, amit végigvezetett a torkomon.Akaratom ellenére lágy hangon felnyögtem, ami láthatóan Lucifernek nagyon tetszett.Elkezdte puszilgatni a nyakam, amikor hírtelen az ajtónál, egy férfi hangot hallottunk meg.

-Főnök, megtaláltuk őket!A kérésedre a nagyterembe vittük őket! — kopogtatott folyamatosan az ajtón. -Főnök, ott van? — szólalt meg ismét.

Lucifer hírtelen a fülemhez hajolt, majd végignyalta azt, aminek hála ijedten nyögtem egyet.

-Itt az ideje menni, angyalkám. — vigyorgott a szemeimbe Lucifer, majd megfogta a kezem, és kivonszolt a szobából.

-Főnök!Már azt hittem, hogy... — jött utánunk a démon is.

-Csendet, mikor találtátok meg őket? — kérdezte a szokásos merev hangján.

-Pár perce, ahogy kérte lekötöttük őket, és bekötöztük a szemeiket. — magyarázott mögöttünk a fiú.

-M-mi? — makogtam alig hallhatóan.

-Rendben.Köszönöm, mostmár vissza mehetsz a szobádba. — legyintette le a fiút, és már csak ketten maradtunk a folyosón. -Van egy olyan érzésem, hogy most a kellőnél is jobban fogok szórakozni. — nevetett Lucifer, majd benyitott a nagy terembe, viszont mielőtt én is be láthattam volna, letakarta a szemem, majd behúzott az ajtón, és elvitt valahova.

Semmilyen hangot sem hallottam körülöttünk, viszont miután Lucifer helyet foglalt, és lenyomott engem az ölébe, majd köhintett egy párat, és megszólalt.

-Démonok!Kezdődhet a tárgyalás a két angyal felett! — vette el a kezét a szememről.

Lillát láttam meg a terem közepén lekötözve, egy ismeretlen angyallal mellette.Hírtelen a nevén szerettem volna szólítani őt, de mielőtt kinyöghettem volna, Lucifer befogta a száma, és visszarántott magához.

-Csakis az egyik angyal halhat meg, és hogy melyik fog?Azt a drága kis házi kedvencünk fogja meghozni! — utalt rám, és ahogy hallottam, a démonok izgatottságukban, és örömükben felkiáltottak. -Kíváncsi vagyok, hogy képes leszel e döntést hozni, de ne feledd, ez után te is kapsz büntetést. — puszilt bele a hajamba.

Undorító.

-Na menj! — lökött oda a lányokhoz.

Ott álltam előttük, és remegve néztem őket.Nem tudtam, hogy mit tehetnék, mikor meg akartam érinteni Lillát, Lucifer rám kiáltott.

-Eszedbe se jusson! — parancsolt rám.

Rémülten visszahúztam a kezem, és mereven álltam előttük.Egy szó sem jött ki a számon.

-Mi lesz már? — kiabáltak a démonok. -Siess már!Döntsd már el! — kiabáltak körbe, én viszont nem tudtam mit tenni.

-Nem választhatok! — fordultam Lucifer felé remegve, mérges tekintettel.

Lucifer elmosolyodott, és mélyen a szemeimbe nézett.Mintha pont ezt a választ várta volna tőlem.

-Ez a válaszod? — kérdezte utoljára.

Nem tudtam semmit sem mondani, Lucifer oda jött hozzám, az ölébe kapott, majd vissza vitt a székéhez.

-Az ítéletet meghoztuk!Démon társaim!Azt tesztek azokkal az angyalokkal, amit csak akartok! — hangsúlyozta ki az utolsó mondatot, mire a lányokra kaptam a tekintetemet.

-Mi? — dadogtam, majd egy fekete kendő takarta le a szemeimet.

-Addilyn!Kérlek segíts! — kiabálta Lilla.

-Li...! — fogta be a számat Lucifer.

Az ég világon semmit sem láttam, csak hallottam.Hallottam ahogy a démonok egy helyre toboroznak, majd csak a lányok sikolyát hallottam, és ruhaszakadást.Elkezdtem rángatni a fejem, hogy kiszabadulja Lucifer szorítása mögül, ami pár másodpercig sikerült is.

-NEE! — kiabáltam, majd ismét a számra tapadt Lucifer tenyere.

-Te hozta ezt a döntést.Te miattad történik most ez. — suttogta a fülembe. -A te hibád. — nyalt bele a fülembe, minek hatására elrántottam magam.

Kicsit lejjebb húzta az arcomról a karját, majd végignyalta a hosszú sebhelyt az arcomon.

Undorító!

>>>Befejezés<<<