Csak szeretném ha SZERETNÉL

1.rész-Első nap

 /Stella Carpenter/

  Szeptember 1. van, a 11. osztály eslő napja. Elég unalmas nyaram volt. Egész nyári szünetben otthon kuksoltam a négy fal között, mivel a szüleink rengeteget dolgoznak, ezért én csinálok minden házi munkát, meg kell hagyni nem sok időm volt unatkozni. Ha volt egy kis szabadidőm, azt olvasással, rajzolással vagy táncolással töltöttem. A barátnőm, Melinda, nem unatkozott, ő bulikba járt, engem is hívott, de én nem szeretem a bulikat, nem látom értelmét annak, hogy halálra igyuk magunkat és nézzük a suli kurváit. Meli nem iszik, de így is szereti a bulikat, mivel ő cukor beteg, nem nagyon ihat. 

  A bátyámat egész nyáron szinte nem láttam, általában vagy bulizni megy, vagy a haverjaival lóg. Ezt én nem is bánom, legalább nincs veszekedés. Ha itthon is volt, akkor max annyit beszélünk, hogy mi a kaja. Nem értem mi a baja. Mióta New York-ba költöztünk, azóta ilyen velem, Stefivel nem, őt nagyon szereti, viszont én mintha nem is léteznék. 

  

   7 órára készen is vagyok, a bátyám még csak most reggelizett meg, de neki elég 5 perc, hogy beérjen kocsival, tőlem egyszer nem kérdezné meg, hogy elvigyen-e. Én mivel gyalog megyek már el is indultam. 7:20 van, Melit várom, de sehol sincs. Sohasem késik, de most a hétvégén elég sok buliban volt, ezért nem csodálnám ha elaludt volna. Úgy döntök nem várok tovább, elindulok befelé az osztályba, de véletlenül megbotlottam. Azt hittem el fogok esni, de valaki hősiesen megfogott. Kevin volt az. Olyan zavarban voltam, hogy majdnem elolvadtam a forróságtól, amit éreztem. Biztos olyan piros voltam, mint a rák, mert Kevin elkezdett kuncogni magában. Kikászálódtam a karjai közül és bocsánatot kértem az ügyetlenségem miatt.

- Jézusom. Ne haragudj, véletlen megbotlottam.-mondtam zavaromban - Ennyire ügyetlen nem lehetek - gondoltam.

- Semmi baj, megesik az ilyen. - erre odajött Linda és nyomott egy puszit Kevin arcára, azt hittem elhányom magam.

- Ömm... én akkor megyek. Szia. - olyan meglepetés ért ilyenkor, amire soha nem álltam volna készen. Linda már elment, Kevin pedig megfogta a kezem és visszarántott.

- Stella, szeretném ha ma átjönnél a bulimra, amit iskola kezdés miatt szerveztük a srácokkal. Rád fér a kikapcsolódás. - olyan döbbenettel néztem Kevint, hogy nem jutottam szóhoz. Majd összeszedtem minden bátorságom és végül válaszoltam álmaim hercegének.

- Nem hiszem, hogy ez nekem való. Nem illek egy ilyen buliba. Bocsi, de szerintem kihagyom.

- Ne csináld már. Tök jól fogod magad érezni. Melinda is ott lesz, már meghívtam. Neked is jönnöd kell. - mondta, nem tudtam neki ellen állni, úgyhogy be adtam a derekam.

- Rendben, még átgondolom és beszélek Melivel.

- Okés, várni foglak. - ezt a kijelentését nem tudtam hova tenni, a barátai folyton szekálnak, ő pedig soha nem tett ez ellen semmit. Mindegy, nem akarom túlgondolni a dolgot. Suli után átmegyek Melihez és beszélek vele.