𝑨𝒑𝒂𝒌𝒐𝒎𝒑𝒍𝒆𝒙𝒖𝒔

1. 𝓡𝓮́𝓼𝔃

Elérkezett a születésnapom, ezzel együtt a bulimra is hamarosan indulnom kell.

A buli a McGregor házban hatkor kezdődik. Remélem Ev szülei nem lesznek otthon... mondjuk az apja maradhat, engem aztán nem zavarna.

A gardróbomhoz sétáltam és kivettem belőle a tegnap vásárolt kék ruhát és egy pár -a ruhámhoz illő- magassarkú cipőt.
Nagy nehezen felvettem a testhez simuló egybe ruhát... mindig meggyűlt a bajom a hasonló ruhákkal.

A tükrömhöz léptem és kinézetemet feldobtam egy kis halvány sminkel, vörös hajamat meg kiengedve hagytam.

Mivel elég gyorsan elkészültem, ezért gondoltam lefutok a konyhába inni egy kávét, hogy tovább bírjam a bulit.

-Te meg hova mész?- kérdezte a fotelban terpeszkedő apám.

-Evanna születésnapi bulit szervezett nekem náluk... itt leszek a közelben, nem mintha téged annyira érdekelne.- válaszoltam miközben a kedvenc csészémbe töltöttem a forró italból.

-Tegnap ki hozott haza?- faggatott.

-Evanna apja.- szürcsöltem bele a kávéba.

-Csak nem itthon van az a szánalmas Ewan? - nevetett fel. Tehát Ewannek hívják... legalább ezt is megtudtam.

-Hát... ha ő hozott haza akkor nyilván itthon van.- néztem rá értetlenül.

-Csak egy tanács, messziről kerüld el azt az embert. Ja és remélem nem így mész, úgy nézel ki, mint valami rossz lotyó.- mutogatott az öltözékemre.

Hitetlenül megráztam a fejemet, megittam az utolsó csepp kávét és kiléptem az ajtón.

Van egy olyan megérzésem, hogy Mr. McGregor, vagyis Ewan és apám nem ápolnak túl jó kapcsolatot... csak tudnám miért nem.

-Hát te? Most indulsz szülinapozni?- szállt ki az autóból anya, még csak most ért haza a munkából.

-Igen, vigyázz apával kissé felhúzta magát.- nevettem fel.

-Mikor nem húzza fel az agyát... vigyázz magadra! Ha gondolod ott is aludhatsz, úgyis későn végeztek... felesleges lenne hazajönnöd.- ölelt át.

-Rendben, köszi.- intettem neki mosolyogva.

-Csinos vagy!- kiáltott utánam.

Ettől a bóktól egészen feldobódtam, így pozitívabban álltam hozzá ehhez az egész buli dologhoz.

Röpke tíz perc alatt oda is értem Evannaék hatalmas háza elé.
Ők sokkal tehetősebbek voltak nálunk, gyönyörű házzal és egyéb dolgokkal rendelkeztek. Talán ők voltak a legpénzesebbek az egész kertvárosban.

-Szevasz Kutya!- simogattam meg a Ev nagyra nőtt Dán dogját. Szegény kutyának elég hülye neve van, Evanna nem túl kreatív...

Akárhányszor belépek a kertbe a ló méretű eb feldönt. Nos ezt most igyekeztem elkerülni, mivel pár perce még zuhogott az eső és nem lett volna szerencsés beleesni a sárba.

A bejárati ajtó előtti kis teraszon megpillantottam egy piros labdát. A fejemben gyorsan összeraktam egy tervet... egy figyelemelterelő hadműveletet.
Odafutok a verandára, gyorsan bekopogok, felkapom a labdát, eldobom és a jobbik esetben a kutya talán utánafut ezzel megúszva a fellökést. Voilà, kész is van a remek tervem ami talán még a számomra is kivitelezhető lesz.