Láthatatlan Főnix

Part 22

[Ashely szemszöge]

-Te tényleg a..azt m..mondtad hogy ke...kedvelsz?-itt abba hagyta a nevetés és már csak mosolyogott

-Nem Ash én nem kedvellek hanem szeretlek!Teljes szívemből szeretlek.Azóta rajtad jár az eszem amióta láttalak a lap-topod háttérképén csak azon jár az agyam hogy valaki hogy lehet ennyire szép.Utána a H.Y.D.R.A és te még utána is birtad lelkileg és az után pedig ez az egész kiválasztottos helyzet és még mindig bírod.Lenyűgöző vagy Ashley!-közben egyre közelebb jött hozzám.Nem tudom felfogni !szeret!!!

-Én is szeretlek Steve!-közben az arcom 1,5 cm-re volt az övétől és éreztem a lehelletét az arcomom elvesztem a kék szemeiben aztán az ő tekintete a számra hárult és egyszerre csókoltuk meg egymást.Olyan gyengéden csókolt.A pillangók a hasamban nem hogy felébredtek hanem egyenesen újjá éledtek.Beleremegett a lábam Steve ezt megérezte majd megfogta a derekam és közelebb húzott magához én egyik kezemet a mellkasára raktam a másikkal meg a hajába túrtam amire jólesően morgott egyet erre én belemosolyogtam a csokunkba.Elváltunk levegő hiány miatt és a homlokainkat egymásnak támasztottuk.

-Else tudod hinni milyen régóta vágytam erre.-szólalt meg Steve

-Hidd el!El tudom!

Steve kisimitott az arcomból egy tincsett és a tenyerét az arcomon hagyta közelebb húzott magához és megint megcsokólt.A keze ami az arcomon volt most a nyakamra tévedt és ott hagyta Steve elhúzódott de nem értem miért.Furcsa volt az arckifejezése.Aztán elvette a kezét és megnézte de véres volt.Basszus akkor a nyaklánc nem csak meghorzsolta hanem felszakitott egy sebet is.

-Ashely ez mi?-nézett rám aggódva

-Amikor anyáék nyakláncát letéptem gondolom felszakitotta az egyik régi sebemet.-mondtam ő ellépett és bement a fürdőbe megmosni a kezét. Csak most tűnt fel hogy a pólóm is véres lett egy kicsit.Elkezdtem szédülni és kerestem valamit amibe bele kapazkodhatnék de nem láttam semmit a közelben.

[Steve szemszöge]

Nem tudom kifejezni hogy mennyire boldog vagyok.Ashley viszont szeret és ez egyszerűen csodálatos de amikor fel szakadt a tarkóján a seb nagyon megijedtem .Gyorsan bementem lemostam a kezem és az elsősegéd dobozát keresem ami természetesen minden szobában van .Meg találtam az egyik szekrénybe de amikor kimentem láttam hogy Ashley épp össze esne de elkaptam és leraktam az ágyra.Szegény elájult de ha gyorsan össze varrom a sebét akkor elvileg gyorsabban gyógyul az ereje miatt.Leguggoltam az ágy mellé.Már kezdtem volna de nyílt az ajtó.Nat és Wanda.

-Hé Lányok segítsetek!-mutattam Ashre

-Amikor azt mondtam jöjjünk át és nézzük meg mivan Ashleyvel nem pont erre számítottam.-mondta Wanda

-Átjöttem beszélgetni de vérzett a tarkója mert amikor leszakította a nyakláncot feltépett egy régebbi sebet.Véres lett a kezem elmentem lemosni,vissza jöttem,össze esett volna,lefektettem az ágyra,össze akartam varni mert Szikra szerint akkor gyorsabban gyógyul és utána jöttetek ti.-mondtam el a lényeget röviden de persze nézőpont kérdése hogy kinek mi a lényeg....

-Aha utána meg elmondod mi az amit nem mondtál el.És hogy hogy került a kezed a tarkójához-szólt közbe Nat.Őt nem lehet átverni...

Elláttuk Ashley-t utána mind leültünk én az asztalához,Wanda az ülősarokba és Nat meg az ágyon ült.Kis ideig csendben voltunk majd Wanda megszólalt.

-Oké tudom mi történt.Amugy cukik vagytok eggyütt.Natoo!Látni szeretnéd?-megint belenézett a fejembe.

-Nemár Wanda ez több a soknál!-szóltam rá idegesen

-Nyugi Steve!Neked is és Ashnek is a legjobb barátja vagyok szóval úgyis megtudom mi történt.Mehet Wan!-Nat is megnézte az emléket

-Uhh hát ez túl romantikus volt...na mind1 gyere Wan! Menjünk!Ash jó kezekben lesz.És Steve maradj vele este légyszi mert amikor rémálma lesz szerintem nagyon fog fájni a feje amellet hogy elájult.

-Oké!Jó éjt lányok!

-Jó éjt Rómeó!-erre fel kellet nevessek

Egész este olvastam a könyvet amit át hoztam a szobámból olyan 3 körül este.Ashley elkezdett motyogni és remegni.Rémálma volt.

-Ne ne ne!Nem vagyok Ley Ley baba!Ne!-ezt a pár mondtatot értettem csak befeküdtem mellé és a fejet a melkasomra hajtottam.Ez akkor is bevált amikor pánikrohama volt.Szépen lassan elaludt és én is elaludtam.Reggel ahogy felkeltem feltűnt hogy valami van a mellkasomon.Kinyitottam a szemem és egyből megpillantottam Ash-t aki rajtam aludt és mosolyogni kezdtem ránéztem az órára. 8:56 felfog tűnni a többieknek és nem tudom Ashley szeretné-e a többiek tudtára adni hogy együtt vagyunk vagyis hogy szeretjük egymást nem tudom hogy már mondhatnám-e barátnőmnek mert ezt nem beszéltük meg.Olyan nyugodtan aludt.Nem akartam felkelteni...csak hogy muszály volt. Elkezdtem simogatni az arcát hogy felkeljen de nem akart felkelni.

-Natoo meg 5 perc!

-Nem Nat vagyok Ash!-suttogtam a fülébe mire felkelt ramnézett es elmosolyodott

-Szia!-motyogta a reggeli aranyos fáradt hangján

-Szia!

-Itt aludtál?

-Hát mivel elájultál aztán rémálmod volt.Igen.

-Bocsi nem akartalak...

-Héj!Nem zavart-vágtam közbe

Visza hajtotta a fejét és elkezdett köröket írni a hasamon én meg a haját piszkáltam...

-Steve?-nézett rám

-Igen?-figyeltem érdeklődve

-Mi most mik vagyunk?-kérdezett rá arra amire szerettem volna.

-Ashely Jo...

-Ki ne mond hogy Joan!-nézett rám szúros szemekkel

-Ashley Joan Stark! Megtisztelsz azzal hogy a barátnőm leszel?-direkt kimondtam a Joant