Láthatatlan Főnix

Part 18

[Ashley szemszöge]

Felmentem a gépre és Steve-t találtam ott egyik felém őrült annak hogy őt küldték másik meg kiakadt rájuk.Felmetem és leültem Steve-vel szemben.

-Amanda indulhatunk!-szóltam az M.I.-nek

-Amúgy mire fel hogy pont most így hirtelen el kell mennünk?

-Sajnálom hogy el kell hogy ráncigáljalak de eszembe jutott hogy az elmúlt másfél évem ami folyamatos tanulással járt a vizsgára és most valószínűleg a postaládámba poshad az eredmény.

-Ne sajnáld úgy se csináltam volna semmit és mondanám hogy sok szerencsét de rájöttem hogy már megirtad.-nevetett fel zavarában

-Hát igen...-az egész út csendben telt néha felhoztunk sablon témákat de mindketten zavarban voltunk.

~másfélóra múlva~

-Ashely megérkeztünk!-szólalt meg Amanda

-Köszönöm Am!Le állíthatod a gépet.Majd jövünk Szia!

-Jó szórakozást!

Leszáltunk a gépről és rohantam a postaládához.Kerdezhetitek miért érdekel ennyire hisz úgy se fogok tudni vele mit kezdeni a mostani körülmények miatt de azért mégis több évnyi munkám eredménye...

-Oké itt a levél de majd csak ha vissza indulunk!Akkor akarom kinyitni-mutattam fel a levelet

-Még is miért nem most?-értetlenkedett Steve

-Mert nem akarom hogy rosszkedvem legyen...Steve zavarna ha össze szedek néhány dolgot bentről?Meg ha tényleg nem lenne gond elmennék a temetőbe is nem tudtam ott lenni a temetésükön...

-Persze nyugodtan!Add ide addig a levelet neked nincs zsebed!-aztán elvette tőlem.

Bementünk és elindultam felfelé de lefagyva áltam meg a nappali előtt...felvillantak az emlékképek és egy könycsepp kicsordult.Steve mellém lépett és letörölte a könnycseppett aztán megölelt.

-Gyere menjünk!Honnan kellenek a cuccaid?

-Fentről!

Amint felértem kinyitottam a szekrényen és kivettem 2 fényképalbumot az egyik egy-két nagyon régi barát,Lexi és David közös képek voltunk sok képen.A másiban meg Tony,Apa,Anya és én voltunk benne.

Levitték őket és egyből felmentünk a gépre lepakoltunk és rabeszéltem Steve-t hogy meghívom a város legjobb burgerezőjébe a temető előtt de gyakorlatilag csak erőt akartam gyűjteni.

Beültünk és megrendeltük a kaját.Mivel Steve még nem evett sajtburgert amire kis híján szívrohamot kaptam neki is azt rendeltem meg kaptuk a kaját és leültünk a közeli parkban enni.

-Amúgy köszönöm a Burgert tényleg nagyon finom eddig sosem értettem Stark mit imádott rajta ennyire de mostmar tudom.-nevetett fel Steve.Istenem az a nevetés...

-Nincs mit de legalább kijelenthetem hogy Steven Grant Rogers alias Amerika kapitány velem evett először Sajtburgert!-erre
mindketten elnevettük magunkat.

Elindultunk a a temetőben de előtte vettem két csokor virágot egyet Alfrednek egyet Lexienek.Oda értünk és leraktam a virágokat némán elbúcsúztak Alfredtől majd Lexie-hez fordultam.

-Ha hallasz tudd hogy sajnálom Lexie!Ha az nap nem erőltetem ezt az egész beszéljük ki a pasikat estét nem történt volna meg de figyelj kívan itt!Amicsi kapcsi!Mindig kérted ,hogy mutassalak be a bosszuállóknak de sosem sikerült mert meg és se ismertem őket...Mind1 is sajnálok mindent!Majd még jövök. Szia!-(Steve nem halott semmit mert messzebb volt egy picit) elfordultam és kisétáltam a temetőből legközelebb csak a gépen szólaltam meg.

-Lexie imádott titeket!A bosszuállókat!Mindig kapta tőlem a drótot hogy mi hogy van veletek mert érdekelte és tényleg tisztelt titeket és nem úgy mint egy őrült rajongó hanem mint egy barát.De legfőképp téged.Mindig azon járt az agya hogy milyen lehetet a 40' évek és neked milyen lehett 70 "aludni".

-Kedves tőle!Szivesen megismertem volna.-szólt közbe Steve de látszott hogy nem tudja mit mondjon.

-Mind1 is elég volt a szomrúságból mutasd az eredményeket!-szóltam ra izgatottan

-Jolvan!Jolvan!Olvassam én vagy te?

-CSINÁLD MÁR!

-Jolvan akkor...-kibontotta a levelet és elkezdte olvasni de egy idő után eltátotta a száját és azt hittem ki esnek a szemei

-Mi az ennyire rosz?-kezdtem pánikba esni

-124%

-Tessék!

-Te jó ég hogy sikerült ??124% lett Gratulálok Ashley!!-ahogy kimondta én a nyakába borultak sikitozva de aztán ő lesett az ülésre én meg véletlenül az ölébe.

-Umm bocsesz!-ugrottam ki az öléből és leültem mellé

-Erre koccintani kell!Gyere!-a kezembe adott egy pohárral és koccintottunk.Utána végig beszélgettünk a második palack bór fogyott el (amit nem tudom honan szedtünk) de egy idő után felálltam és elkezdtem táncolni annyira boldog voltam mondhatnám hogy berugtam de nem mert nem tudom "hála"/hála a képességeimnek.

Kicsit megrázkódott a gép én meg megint Steve ölébe estem de most sikerült megkapaszkodnom a nyakába így a kezem a nyakán pihent ő meg reflexből megfogta a derekam. Egy ideig elvesztünk egymás szemeiben majd Steve elkezdte az ajkaimat bámulni és én önkéntelenül is de beleharaptam az ajkamba.Aztán 2 másodperc és Steve megcsókolt!!!Te jó ég csodás volt.A pillangókról amik a hasunkba vannak azt hittem hogy csak a hülye fanfic-ekbe vannak de nem itt az élő példa.A bőröm libabőrös lett és visszacsokoltam.Egy pár másodperccel később elváltunk és egymást néztük vártam hogy lássak valamit ami arra utal hogy megbánta de addig nem mertem kimutatni én se semmit. Kicsit több időbe telt de meg kaptam amire számítottam...

<><><><><><><><><><><><><><><><> Sziasztok Felhők! Itt JustMe remélem ez a rész is tetszett ha igen nyomj egy csillagot és komizz !Nem sokára hozom a folytatást és a vélemények jöhetnek.Puszii