Láthatatlan Főnix

Part 21

[Ashley szemszöge]

1.emlék

Otthon voltunk.A régi otthonunkban bementem a nappaliba és látom hogy hirtelen felgyulladt a kanapé oda nézek ahonnan jött a tűz golyó és két férfit látok ott de nem figyelek rájuk inkább a szüleimet nézem apám anyánk előtt ál mögöttük meg a 9 éves Tony.Én egy etető ülésben sírok amelyik a két férfitól és apáéktól is messzebb volt.

-Vigyék ott van csak hagyják a feleségem és a fiam!Mire várnak vigyék már!-kiabál apám és rám mutat.Ennyit értem apámnak...

-Apa ne!-kiabál a kicsi Tony

-Ne szólj bele Anthony!

2. Emlék

Tony kihallgatta ahogy anyuék a komyhába beszélgetnek én szerintem még nem születtem meg mert anya épp várandós.

-Képzeld Howard tegnap voltam orvosnál és megtudtam hogy mi a baba neme!-meséli anya nagy lelkesedéssel aztán apára is átragad az izgalom

-Mondmár Maria!-szól rá apám

-Kislány!Kislányunk lesz Howard!!-apámra meg ráfagyott a mosoly

-Tessék? Ugye ez valami rosz vicc?-kérdezz vissza

-Nem.Tényleg kislány!

-Szóval nem fiú...Ez van Maria.Ezt kell szeretni.Majd fiatalon hozzá adjuk valakihez és meg lesz oldva. De én most megyek.Viszlát!

3.emlék

Tony megint halgatozik.Imadom a bátyám!!Anya telefonon beszélt a a barátnőjével.

-Igen Sofia! Sajnos kislány!Múltkor megbeszéltünk Howard-dal semelyikünk nem bírja a kislányokat ezért valami bentlakásos iskolába visszük.Minden este azzal a gondolattal alszok el hogy milyen lenne ha kisfiú lenne helyette de sajnos nem minket tett elsősorba a sors...

4.emlék

Anya és Apa beszélgettek a kocsiba Tony már félig meddig aludt.

-Figyelj Szívem!Legközelebb ha jönnek a fivérek megszabadulunk tőle de Anthony-t elkéne küldeni valahova nehogy megint közbe vágjon. Mert már a fivérek is kezdik elveszteni a tűrelmüket....

Ennyi nem kell több emlék.Nekem ennyi elég volt.Vissza kerültem a kanapéba ami Tony fejébe volt.

-Wanda kihozhatsz!

2 másodpercen belül megint a többiek mellet voltam és a könnyek folytak az arcomrol. Gyorsan letöröltem és vissza ültem a kanapéra.

-Sajnálom Ashley ezekre az emlékeket még én se emlékszem.

-Láttad miket nézek?

-Igen!És ki tudom mondani hogy gyűlölöm a szüleinket és borzasztó emberek.

-Köszi Tony!-elővettem a családi albumot kivettem belőle az összes képet amin a szüleim rajta voltak de szerencse nem volt sok belőle , azokat félre tettem és a helyükre a bosszúálokkal készült képeimet tettem bele.

-Mit csinálsz Ashley?-Clint

-Ez egy családi album.Benne voltak a szüleim képei is de egy család nem a vérkötelékekből áll hanem a szeretetből.A szüleim nem tartoznak a családomhoz mivel nem volt semmilyen kapcsolat közöttünk a vér kivételével. Nem szerettek és mostmár én se őket. De én kaptam egy családot , egy mindennél jobb családot amibe bele tartozik a fiúk bolondozása, a reggeli palacsinták,a közös edzések ,a lányokkal a beszélgetések , az agyasokkal eltöltött tudományos beszélgetések , és a szeretet.És mivel ti vagytok a családom így a helyetek nem a baráti hanem a családi albumban van.-mosolyogtam rájuk miközben a szememből kicsordult egy könny látom hogy Wannál is kifolyt pár könny de még Nato is bekönnyezett.-Ölelés?-nevettem el magam és tártam szét a karom a többiek is nevettek és a lányok és Clint meg is öleltek de a fiúk nem-Gyertek már!-Még mindig nem keltek fel-Wanda!

-Intézem !-erre a fiúk lábaik és kárjaik körül megjelent a skarlát köd és elkezdtek jönni ők is majd megöleltek minket

-Ez nem ér !Wanda megbeszéltük hogy nem használod rajtunk az erőd! -durcizott Tony

-Ez kivételes alkalom volt!

Miután vissza ültünk én meg fogtam a képeket.

-Toto, kellenek?-mutattam felé a képeket

-Démon idézésre talán de amúgy nem.-erre mindenki elnevette magát

-Akkor jó.Figyeljetek!- Feldobtam egy képet a levegőbe és Mini-tűzijátékot csináltam belőle.-Kikér?-mutattam fel a többi 30 képet.

Mindenki kapott eggyet és most jött volna Clint amikor Steve lépett be a szobába.

-Sziasztok!Mit csináltok?-nézett körbe kíváncsian amikor meglátta a sok vigyorgó képet

-Felrobbantjuk Howard Stark és a felesége képeit!-vigyorog Sam

-Mi? Miért? Nem hiszem hogy bárkinek ártott volna.Ismertem és a barátom volt.-fagyott le a mosoly Steve arcáról

-A válasz egyszerű.A barátod, Howard.Már akkor amikor kiderült hogy lánya lesz megakart szabadulni tőle.Mindent elintézték volna hogy mivel kislányuk született bentlakásos iskolába éljen és simán kiadta a lányát 2 idegennek és engem meg be altatóztak hogy ne tudják közbe szólni.-Tony kitálalt mindent én megfogtam a képeket felálltam és Steve kezébe nyomtam.

-Tessék!Se nekem se Tonynak nem kellenek. Tartsd meg a barátod fotóit.-aztán a többiekhez fordultam -Egy utolsó tűzijáték fínálé?-ők elvigyorodtak én fogtam magam és letéptem a nyakláncot amit anyáéktól kaptam a nyakamból de éreztem hogy így végig vágtam a tarkom és a hátam közötti részt.A nyakláncot utoljára meg néztem és feldobtam a levegőbe majd felrobbant.-Ennyi volt majd legközelebb folytatjuk én most fel megyek mert már esteledik Sziasztok!

Felmentem a szobámba felkötöttem a hajamat majd átvettem a nadrágom jött volna a pólom is de kopogtak.

-Gyere!-szóltam ki majd belépett Steve az ajtómon

-Szia!-mosolyog rám én meg felöltöttem egy kamu mosolyt

-Szia!

-Beszélhetnénk?

-Miről?-ezt most nem értem miről akarhatna beszélni

-A tegnapról-Ajaj úgy érzem cikis beszélgetés következik

-Elmondtad amit akartá... ugy értem akartuk és jah nem történt semmi-hadartam, nagyon nagyon hadartam ez feltűnő lesz nyugi Ashley huh nyugi

-Nem Ashley félre értettük az egészet.Mindketten.Tegnap amikor megcsokoltalak egyáltalán nem bántam meg mert kedvellek nagyon nagyon is kedvellek és én amikor az alkoholra fogtam azt hittem hogy te vagy részeg és nem akartalak kihasználni úgy hogy másnap megbánnád de tegnap megtudtam Nat-től hogy te sem tudsz berúgni így én is félre értettem az egészet.Viszont én sem tudok berugni így én komyolyan is gondoltam azt a csókot és most valószínű össze vissza magyarázok mert nem tudom mit mondjak és ezt elmagyarázni is bonyolult nem hogy átélni...-itt elhallgatott és csöndbe maradt én meg elnevettem magam -mit nevetsz?-kezdett el mosolyogni

-Ezen a hülye helyzeten meg rajtad is.

-Rajtam?-kérdezett vissza mosolyogva

-Igen.Cuki vagy amikor össze vissza beszélsz.-aztán észbe kaptam és rájöttem mit mondtam-mármint...én...omm.. úgy értem...-itt meg ő nevetett és érzem hogy paradicsom vörös lett a fejem.

-Te meg aranyos vagy amikor elpirulsz.-itt még jobban elvörösödtem

-Te tényleg a..azt m..mondtad hogy ke...kedvelsz?-itt abba hagyta a nevetés