𝕋𝕚𝕞𝕖 𝔸𝕝𝕚𝕧𝕖 ~ Haikyuu! HUN

Bokuto és a Brobléma

~Mi a franc az a Brobléma?~

Brobléma: [főnév] 1. amikor egy barátod problémával rendelkezik, 2. amikor problémád akad egy barátoddal, 3. amikor problémád van egy barátod problémájával

   -Hogy lehetsz ilyen hülye? -csapta homlokon magát Kuro. -Ha felkeresnéd a hülye szót tudod mit adna ki a kereső? 

   -Egy képet rólam? -kérdezte Bokuto.

   -Nem! A hülye szó jelentését, ami vagy! -vágta rá idegesen.

Oikawa mélyen elgondolkozott azon, hogy neki ezt miért kell a hét mindegy egyes napján végig hallgatnia.. És egyáltalán miért az Ő saját szobájában kell ezt hallgatnia. Ahányszor rákérdezett miért itt kell "tanulniuk" a válasz mindig ugyanaz volt: mert a te szobád esztétikus a tanuláshoz.

Tooru már igazán kezdte megelégelni a két hangoskodó barátja jelenlétét és csak egy kis nyugalomra vágyott, meg arra hogy ő is végezhessen a jegyzeteivel, sőt talán holnap be se megy és inkább elkéri Kuroo jegyzeteit, hisz nagyjából ugyanazokon a kurzusukon vesznek részt.. bár az aranysárga szemű írása olyan mint a hieroglifkák, szóval eltartana egy időbe mire megfejti.. 

   -Oké, mindketten kuss! -szólt rájuk az asztalára dobva a könyvét. -Az egyikőtöknek sem esett le, hogy Bokuto nem vette fel a kémikus szarságodat? -nézett rájuk keresztbe font karokkal és érdeklődő pillantással.

   -Ah. -nézett a két ökör egymásra, majd a nem túl boldog szépségre.

   -Ah bizony. És igazán visszaköltözhetnétek a saját szobátokba -tett e hangsúlyt a saját szóra. 

   -De, de.. akkor magányos lennél -nézett rá letörten Bokuto.

   -Nah. -forgatta meg a barna íriszeit Oikawa. -Nem mintha panaszkodnék miatta.

mielőtt még kitolhatta volna őket az ajtón Bokuto megint ellenkezésbe kezdett.

   -Jó, de nem jó magányosnak lenni. Úristen! -kiálltott fel, majd hamar Oikawa vállaira tette a kezét. -Mi lesz he egyedül fogsz meghalni mert mindig kidobsz minket? Mi lesz ha senki nem fog szeretni és nem lesz párod? Ahh ember, az olyan szomorú lenne.. ez egy nagy brobléma! Egy nagy nagy brobléma! -rázta meg kicsit a vállait.

   -Úgy érted probléma? -kérdezte Tetsuro, mire Bokuto csak megrázta a fejét.

   -Brobléma. -ismételte meg a bagoly.

   -Az mi a franc egyáltalán? -meredt rá Oikawa éretlenül és Kuroo is csak a vállát vonogatta. 

   -Hát brobléma! -felelte Koutaro, mintha világ legegyértelműbb dolga lenne. 

   -Add a telefont -mondta Oikawa a kezét Kuroo fele nyújtva, majd amikor megkapta a készüléke egyből gyorsan feloldotta.

   -Várj, hogy a francba tudtad a..? Áh, tök mindegy.. -legyintette le.

   -Meg se kérdőjelezem Akkashi nevét.. -mondta Oikawa egy sóhajjal, majd felhívta az említett személyt.

   -Igen, Kuro-san? -hallatszott a fáradt hang a vonal másik végéről.

   -Akaashi! Fordíts nekünk japánra! -hadarta egyből Oikawa.

   -Áh, Oikawa már hiányzott a nyafogásod. -gonosz, Akaashi gonosz. gondolta magában Tooru.

   -Mi az a brobléma? -kérdezte.

   -Egy pillanat, megkeresem a Bokuto szótárat... -felelte a fiatalabb, mire Kuroo hangos hahotázásba kezdett és Oikawa is majdnem elnevette magát.

   -Öhh ez kivételesen egy három jelentésű szó 1. amikor egy barátod problémával rendelkezik, 2. amikor problémád akad egy barátoddal, 3. amikor problémád van egy barátod problémájával, sok sikert. -mondta majd megszakította a vonalat. 

   -Hát... nem lettem okosabb.. -mondta Oikawa, majd visszaadta a telefont.

   -Bokuto már értelek.. és Oikawa tényleg egyedül fogsz meghalni -válaszul Oikawa csak rácsapta az ajtót.

Oikawa érezte a kényszert, hogy mindkettőt agyonvágja, de helyette csak vett egy mély levegőt és folytatta a jegyzeteivel való munkálatot. Vagyis csak folytatta volna, ha a telefonja nem szólal meg. Ránézve a képernyőre majdnem leesett a székről.

   -Hajime... -suttogta magának, majd eszébe jutott, hogy talán fel kéne vennie.

   -Szia Tooru -Oikawa úgy vigyorgott mint egy ötéves ha cukrot kap.

   -Iwa-chan~~~

.

.

.

.

.

Boldog születésnapot Bokutonak qwq olyan gyorsan felnőnek..