Amikor vége lett a sulinak, Luka nem volt ott, mivel mondta hogy lesz dolga és hogy nem tud most értem jönni, szóval Alyával együtt hazamentem. Közben beszélgettünk.
- Tényleg azt hiszed hogy féltékeny? - kérdeztem.
- Persze! Teljesen egyértelmű. - mondta magabiztosan.
- Nem tudom miből veszed le ezt a következtetést de oké. - mondtam neki furán.
- Ahhj Marinette! - állt meg és én is megálltam. - Nem egyértelműű? Ahogy néz rád! Nem tetszik neki hogy Lukával vagy!! Mert szeret téged!
- Ugyan már dehogy - legyintettem - és ha így is lenne, mondtam már hogy nem érdekel!! Na mindegy.
- Amúgy, hétvégén asszem megyünk Lukáékhoz. - mondta miközben elkezdtünk sétálni.
- Tényleg?? Nekem nem is mondta. Mindegy, ki jön?
- Hát, én, te, vagyis gondolom - tette hozzá - Kagami, és a cicaosztály, ami miatt persze Adrien is.
- Jah értem! És amúgy igen, én is megyek.
- Csak nem tudom mi lesz, mivel ugye Luka és Adrien a cicaosztályban, együtt zenélnek, ebből sülhet ki jó?
- Nem tudom úgy őszintén - mondtam.
És ekkor odaértünk a pékségünkhöz.
- Na megyek Marinette, holnap találkozunk Szia! - intett és már el is ment.
- Szia! - mondtam még utána.
Amikor felmentem, elkezdtem bepakolni holnapra, amikor megszólalt a telefonom. Valamiért nem jelezte ki a számot úgyhogy furán vettem fel.
- Halló?
- Üdvözlöm. Sajnálattal kell mondanom hogy tartozik nekem 5 ezer forinttal. - mondta mély hangon, de mégis ismerős volt, és rájöttem!
- Neked is szia Luka. - röhögtem.
- Nemár, nem sikerült becsapnalak? - hallatszott boldognak és csalódottnak is a telefon másik végéről.
- Nem hát, túl jól ismerlek. - mosolyogtam.
- Na mindegy, a lényeg hogy most kitudsz jönni a parkba?
- Miért?
- Gondoltam elmehetnénk valahova.
- Rendben! - mondtam feldobva.
- Na akkor siess. - mondta és le is tette.
Úgy döntöttem hogy most nem az átlagos ruhámban megyek, mert egyrészt újítani mindig jó, másrészt pedig nagyon meleg volt, hiába Szeptember, vannak melegebb napok, úgyhogy egy ruhát vettem fel. Talán kicsit régies volt, de a többi ruhám az mind nagyon ünneplős, és nagyon szépek. Nem akarom őket már összekoszolni. Úgyhogy a ruhám az alapból bordó volt, de alatta volt egy fodros fehér anyag is, ami a ruha alján egy masnival megkötve kilátszott. És az ujjánál és a nyakánál is kilátszott egy kicsit. (Fent láthatod a ruhát) Úgyhogy így indultam el. Tikki meg is dicsérte a ruhám.
- Marinette! Nagyon jól nézel ki ebben a ruhában! Luka elfogja dobni az eszét! - mondta Tikki, és az utolsó mondatára elpirultam.
- K..Köszi - mosolyogtam.
Siettem a parkba, dehát fújt a szél, szóval a ruhámat nagyrészt lekellett fogni mert futottam is hozzá. Mikor odaértem Luka már ott ült egy padon, és mikor meglátott akkor tátva maradt a szája és mosolygott. Odaértem hozzá, ő pedig felállt a padról és rám nézett.
- Gyönyörű vagy. - jegyezte meg.
- Köszi! - pirultam el mire váltottunk egy gyors csókot, majd kézenfogva elindultunk. Sétáltunk egyet közbe beszélgettünk mindenféléről. Majd este 7kor (!!) értem haza, a szüleim le is csesztek, de nem bántam. Élveztem a mai napot Lukával. Tudtunk normálisan beszélni úgy hogy már emlékeztem mindenre.
*Hétvégén*
Felmentem a hajóra, ma is újítottam a szettem, mert újítani jó, viszont ma nem ruhát vettem fel, hanem mást. Fehér haspóló, rajta egy kis katicával, és fekete szakadt rövid nadrág.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Így indultam el, amikor felértem a hajóra, akkor váltottunk egy gyors csókot Lukával, és rájöttem hogy rajtunk kívül senki nincs itt, csak Juleka de ő is a kabinjában. Azonnal megérkezett Alya. Váltottunk pár szót, majd szép lassan mindenki megérkezett. Pár ember megdicsérte a szettemet.
Aztán fura dolog történt, ugyanis miközben a cicaosztály játszott, én Kagami mellett és Alya mellett álltam és néztem őket. Adrien persze megint nem nézett rám. Viszont egyszer csak megszólalt Kagami.
- Szerencsés lány vagy Marinette. - mondta keresztbe tett kézzel Kagami, rám se nézve.
- Mi miért? - eszméltem fel.
- Mert mindenkit megkapsz. - mondta undokan mire lefagytam, én? mindenkit? Micsoda??
- Nem értelek, kit kaptam meg vagy mi? - értetlenkedtem.
- Lukát, - itt tartott egy levegő szünetet - és Adrient. - Mondta mire sokkoltan néztem a cicaosztályra ami még mindig játszott. És elgondolkoztam. Luka még oké, de Adrien?! Mivan???
- Mit értesz az alatt hogy megkaptam Adrient? - kérdeztem mit sem sejtően.
- Azt, hogy Adrien miattad szakított velem. - mondta rezzéstelen arccal és én lefagytam. De most jobban mint az előző percekben.
