Miraculous - Reménytelen szerelem, vagy mégse?

Kórházi élet ~ 5.

*Marinette, Katica*

- Luka, az igazság az, hogy hallottam egy kicsit a beszélgetésetekből, és, miért nem lehetek szerelmes abba a fiúba? Ő valami rossz ember vagy mi? - kérdeztem mire Luka kifújta a levegőt.

- Tudod Marinette, te egy csodálatos lány vagy, és az a fiú megbántott téged, és nem szeretném ha ez újra megtörténne - majd elmosolyodott.

 Én  csodálatos lány?? Pár órája ismerem ezt a fiút de ő valószínüleg már évek óta! Mindenesetre erre a mondatra egy kicsit elpirultam.

- És, tudom hogyha meglátnád egyből beleesnél, de tudnod kell hogy neki van barátnője...

- Mi a neve?

- Adrien Agreste, híres modell, és egy osztályba jártok, de nem engedtem be ide, mert miatta sírtál és miatta ájultál el, amikor megtaláltalak.

- Értem.

*Luka*

Sokáig csendbe voltunk. Arra eszméltünk fel hogy benyit valaki, ez a valaki pedig Juleka!

- Szia Juleka! - mondtam boldogan.

- Sziasztok!! Hogy vagy Marinette? 

Erre a mondatra elkomorodtam.

- Nem emlékszik semmire sem.

Erre szomorúan lenézett, egy pár perc csend után megszólalt.

- Értem, és Luka, mióta vagy te itt??

- Ömm, reggel 8 óta miért?

- Te jó ég, értem én hogy - és kiakarta mondani hogy szeretem Marinettet, de úgy láttam hogy ő is rájött hogy nem így kéne közölni Marinettel, úgy hogy mást válaszolt. - aggódsz Marinette  miatt de ennyire sokáig bent voltál?! És egyáltalán hogy hogy nincs sulid? - értetlenkedett az ajtóban állva míg én Marinette ágya mellett guggoltam továbbra is.

- Hát, ma nem kellett bemenni, és ameddig szükséges itt maradok Marinettel.

- És mikor jössz haza? 

- Itt maradok - mondtam halkan.

- Hogy mi?!! - fakadt ki Juleka. - Te itt akarsz maradni Marinettel éjszakára is? - erre Marinette is furán nézett rám.

- Igen! Nem hagyom magára oké? És ezt mondd el anyának is, biztos megfogja érteni. - Mondtam hangosan. Erre Marinette elmosolyodott.

- Jó, ha így akarod Luka. Viszont nekem most mennem kell! Sziasztok!

- Szia Juleka.

- Szia. Luka elmondanád hogy ki volt ő? 

Mire elmosolyodtam. 

- Hát persze, ő az én hugom, Juleka, aki egy jó barátod.

- Értem. És, mesélnél az életemről?

- Hát persze, mit szeretnél tudni?

- Hát, emlékeket ilyesmiket.

És ekkor elkezdtem mesélni, kettőnkről is beszéltem, a hajónkról, több mindenről nem annyira tudtam mivel nem olyan sokat találkozok Marinettel mint például Alya.

- És hogy hívják a barátaimat?

- Alix, Mylene, Rose, Juleka és Alya, akiket már ismersz, a többieket nem tudom.

- Mi a hobbim? 

- Divattervező szeretnél lenni és tervezgetni szoktál.

- Értem, és akkor most mesélsz egy kicsit magadról is? - nézett rám aranyosan mire elmosolyodtam.