Német ének (Avagy dalfordítás)

FAUN-Mit dem Wind

Német:

Der Winter hielt uns lange hier
Die Welt war uns verschneit
Das Land war still
Die Nächte lang
Der Weg zu dir so weit
Doch endlich kehrt das Leben zurück in unser Land
Du trafst mich heut im ersten Grün und nahmst mich bei der Hand

Lass uns ziehn mit dem Wind
Denn wohin er uns bringt
Werden Zweifel zu Rauch
Weil du hier bist
Lass uns gehn und wir sind
Endlich frei wie der Wind
Wie die Vögel ziehn wir
Weit übers Meer

Im Winter noch da fragte ich wer mich im Fallen fängt
Im Sommerwind nun fliegen wir bis an den Rand der Welt
Und wer denn auf den Wegen mit uns gemeinsam zieht
Den halten keine Fesseln, wenn der Wind im Sommer weht

Lass uns ziehn mit dem Wind
Denn wohin er uns bringt
Werden Zweifel zu Rauch
Weil du hier bist
Lass uns gehn und wir sind
Endlich frei wie der Wind
Wie die Vögel ziehn wir
Weit übers Meer

Einmal folg ich ihrem Flug
In das Land das in der Ferne ruft
Lieder habens' mir erzählt
Einmal hält mich nichts zurück
Folge mir, begleite mich ein Stück
Komm mit mir in jene Welt

Lass uns ziehn mit dem Wind
Denn wohin er uns bringt
Werden Zweifel zu Rauch
Weil du hier bist
Lass uns gehn und wir sind
Endlich frei wie der Wind
Wie die Vögel ziehn wir
Weit übers Meer

Magyar:

A tél sokáig tartott minket itt
A világot befedte a hó
A táj csendre int
Az éj messzire elterül
Az út neked nehéz, nem hoz derűt
De az élet visszatér e vidékre
Kézen fogtál, és minden zöldbe borult végre

Hadd menjünk a széllel tova
Bár csak ő tudja, hogy hova
S kétségeink füstté lesznek
De én csak veled tudok örülni ennek
Halljuk, amit mesél a szél
Ő végre szabadon él
Mint a madarak menjünk vele
Szálljunk át a tengeren

A télen azt kérdeztem magamtól, hogy ki húz majd a mélyből fel
A nyári széllel érjük a világ szélét el
Aki velünk együtt megy az úton
Nem lesz több béklyó, csak a szél nyáron fújjon

Hadd menjünk a széllel tova
Bár csak ő tudja, hogy hova
S kétségeink füstté lesznek
De én csak veled tudok örülni ennek
Halljuk, amit mesél a szél
Ő végre szabadon él
Mint a madarak menjünk vele
Szálljunk át a tengeren

Követtem az útjukat egyszer
A távol hív megyek messze
A dalok elmeséltek nekem
Egyszer majd semmi sem tarthat vissza
Kísérj el egy darabon oda
Gyere a mi világunkba

Hadd menjünk a széllel tova
Bár csak ő tudja, hogy hova
S kétségeink füstté lesznek
De én csak veled tudok örülni ennek
Halljuk, amit mesél a szél
Ő végre szabadon él
Mint a madarak menjünk vele
Szálljunk át a tengeren