Ellenség vagy szerető?

8.fejezet - A rémálom II

**Harry**

Furcsa érzésem van. Fáj a fejem, viszont felhőtlen boldogságot is érzek. Most ébredtem és lassan kezdem érzékelni a környezetem. Szemem még nem nyitottam ki. Mikor hallottam minden hangot körülöttem, sírásokat hallottam és csak annyit éreztem, hogy egy kéz görcsösen szorítja az enyémet.
Szép lassan kinyitottam a szemem és rettentően ledöbbentem amit láttam. A gyengélkedő egyik ágyán fekszek, szerelmem és a barátaim meg gyászosan sírnak. Mikor érzékelték, hogy ébren vagyok még nagyobb sírásban törtek ki. Draco elengedte a már fehér kezem, és a nyakamba borult, majd úgy ölelt, mintha a halálból tértem volna vissza. Hátára tettem a kezem és elkezdtem lassan simogatni.

- Jólvan semmi baj, itt vagyok. - mondtam neki.

- És soha ne is hagyj el. - szinte már üvöltötte a szavakat.

Hermione és Ron kezdett megnyugodni. De Draco még mindig úgy sírt. Hermione leült Harry másik oldalára.

- Draco, itt van. Hadd beszéljünk vele.

- Nem soha nem engedem el!

Ekkor Ron felállt majd nagynehezen elráncigálta Malfoyt.

- Ne! NE! Harry ne engedd neki!

A két fiú leült a székre majd Ron átölelte Dracot. Furcsa volt neki a helyzet de érezte, hogy most ezt kell tennie. Nem szerette volna ha Harry teljesen összetörve látja őket.

- Mi történt? Miért sírtok mind? - kérdezte mosolyogva. De mikor belenézett Hermione szemébe aggódni kezdett.

- Harry emlékszel valamire?

- Az az utolsó emlékem, hogy tegnap volt az első próba, majd lefeküdtem aludni. Miért mi történt? És miért vagyok a gyengélkedőn?

Hermione megint a sírással küzdött. - Harry, az éjszaka nagyon rosszat álmodtál, majd mikor hajnalban felkeltél, nem bírtad abbahagyni a sírást... - mesélte a lány az aznap történteket, mivel a két fiú meg sem bírt szólalni. Harry felült és elkezdte maszírozni az orrnyergét.

- Tehát év végére meg is halhatok? - erre a kérdésre Draco kitépte magát Weasley kezeiből, majd Harryhez rohant és átölelte. A vállába sírt. Harrynek a szíve majd megszakadt. Ezúttal Ron is csak odasétált, majd a lánnyal együtt ők is megölelték.  - Minden rendben lesz srácok. Találunk megoldást.

Erre Draco mint aki felháborodott, rákezdett: - Komolyan csak annyit tudsz mondani, hogy minden rendben lesz. A fenébe azzal az áldott jó griffendéles szíveddel és az optimista hozzáállásoddal. NEM FOGOD FEL? HA NEM KÉSZÍTJÜK EL IDŐBEN AZ ELLENSZERT, MEGHALSZ! - az utolsó szavakat már üvöltötte. Nem bírta elviselni barátja esetleges halálát.

- Van ellenszer? - kérdezte Harry

- Igen, viszont félév mire elkészül. És azalatt sajnos el is veszíthetünk. Madam Pomfrey nagyon kicsi esélyt adott. - felelte Hermione. - Viszont csak Piton tudja az elkészítését.

Harryben hirtelen felötlött a gondolat, hogy mivan ha Piton elutasítja. Mi lesz ha nem segít neki. Aztán rájött, hogy csaknem olyan gonosz, hogy hagyná meghalni.

- Tudjátok mit? Induljunk Pitonhoz. Minél hamarabb hozzálátunk, annál több esélyem van túlélni. - mosolygott Harry.

Erre Harry két barátja elejtettek egy-egy szomorú mosolyt. Draco csak szipogva elengedte, majd segített neki felállni. - Draco nézz rám! - Draco felemelte a fejét és mélyen Harry zöld íriszeibe nézett. Harry azt hitte megszakad a szíve a kisírt szemek láttán - Minden rendben lesz. Elkészítjük a bájitalt, megiszom és együtt maradunk. Nem fogsz elveszíteni, ne aggódj! - majd megcsókolta párját.