A Wattpadkorrektor válaszol

Egybe vagy külön?

A munkám során rengeteg alkalommal kell hosszabb-rövidebb szövegeket megírnom, de akad olyan feladat is, amikor egy meglévő, több évvel ezelőtt készült szöveget kell bizonyos intuíciók szerint módosítanom. Ilyenkor rendesen fogom a fejem, ugyanis az elődeim a régi szövegekben olyan mennyiségű helyesírási hibát halmoztak fel, hogy azt visszaolvasni konkrétan egy kínszenvedés. A hibatípusok között van két különösen gyakran előforduló vétség: míg az összetett szavakat (szóösszetételeket) rendszerint különírva látom, addig a különálló, ám logikailag valamilyen szinten mégis összetartozó szavak (alkalmi szókapcsolatok) sokszor egybeírva szerepelnek. Tapasztalataim szerint ez a kór persze nem csak nálunk figyelhető meg, az, hogy nem tudjuk, hogy két szót egybe vagy külön kell leírni, Magyarországon nyugodtan tekinthető népbetegségnek... hmm, vagy nép betegségnek?

Jelenesetben, ablak keret, papírzsebkendő, műanyagpohár, melegvíz csap, megkell kérdezni – talán nem is gondolnátok, de ezek a kifejezések egytől-egyig mind rosszul lettek leírva. Hogy miért, illetve hogy hogyan kell helyesen leírni őket, arra az aktuális posztunk fog kitérni. Nem is húznám tovább az időt, nézzük a szabályokat!

1) Mit kell egybeírni?

• Egybeírással fejezzük ki, hogy megváltozott a szó jelentése: míg a zöld fülű egy zöld színű füllel megáldott élőlény jellemzésére használható, addig a zöldfülű éretlen, tapasztalatlan személyekre alkalmazható. Még néhány példa jelentésváltozás miatt egybeírandó szavakra: gyorsvonat, agyafúrt, jótállás, napraforgó, barátfüle, egyetért, jólesik, számonkér.

• Egybeírjuk a két szót, ha azok között viszonyt fejezünk ki: az állatot tartó személy az állattartó, az ablak kerete az ablakkeret, aki kész áldozatot hozni, az egy áldozatkész személy, a nép betegsége pedig a népbetegség. Ezekre jellemző, hogy az összetétel egyik tagjáról lehagytuk a toldalékot, ezeket a toldalékokat h̶í̶v̶j̶u̶k̶ ̶s̶p̶o̶n̶z̶o̶r̶o̶k̶n̶a̶k̶ a poszt Wattpad-verziójában félkövérrel jelöltem.

• Egybeírjuk az anyagneveket az általuk jelzett szóval, amennyiben mindkét elem egyszerű, tehát nem összetett szó: papírpohár, fémcső, vaságy.

• A színárnyalatok neveit is egybeírjuk – persze csak akkor, ha mindkét tag egyelemű, nem összetett: világoszöld, sötétkék, halványsárga.

• Egybeírjuk a két szót, ha a szó egyik részének önmagában nincs értelme: belföld, alelnök, külterület.

• Egybeírjuk az olyan ikerszavas kapcsolatokat, melyeknél csak a második tag toldalékolható: csigabiga, icipici, terefere. Ugye olyat nem mondunk, hogy csigákbigák, a helyes megfogalmazás a csigabigák.

• Sőt, egybeírjuk azon mellérendelő szókapcsolatokat is, melyekben szintén csak a második tagot tudjuk toldalékolni: rúgkapál, csúszómászó, szántóvető. Ugye a toldalékolásnál nem azt mondjuk, hogy rúgnakkapálnak, hanem azt, hogy rúgkapálnak.

• Alapesetben egybeírjuk az igekötőt az igével: elmegy, kiléptem, ránézel. Itt sok-sok kivétel van, a következő pontban azonban erre is fecsérlünk majd némi időt.

• Egybeírjuk a felsőfokot, túlzófokot a melléknévvel, határozószóval: legjobban, legeslegszebb (de: különírjuk a „még" szót tartalmazó szerkezeteket).

• Ja igen, egybeírjuk még azt is, hogy különírjuk, egybeírjuk. 🤔😄