Rövidítések, számok, dátumok

85 14 0
                                    

A szépirodalmi alkotásokra – és ebbe beletartoznak az instagramos és a wattpades sztorik is – vonatkoznak bizonyos íratlan, külalakot és olvashatóságot befolyásoló szabályok. Nem egy nagy kaland, ha valaki véletlenül eltér ezektől, hiszen nem a történet szálait mozgató rugókról van szó, egy esetleges hiba esetén valószínűleg a szöveg is értelmezhető marad – ennek ellenére azért csak sikerült találnom olyan ellenpéldákat, amiktől a hozzám hasonló nyelvtannácik szerintem sírva menekülnek ki a világból (minimum egy jó erős kávéért).

A mai témáink a rövidítések, számok és dátumok lesznek, illetőleg az ezekkel kapcsolatos helyesírási szabályok, szokások, lehetőségek. Nem is húzom tovább az időt, lássuk is az első témát!


1) Rövidítések

A rövidítések eredeti célja a helykímélés (ahogy azt pl. szótárakban is láthatjátok), illetve az írással töltött idő csökkentése, felhasználási helyének leginkább a szakirodalmat vehetjük. A rövidítések hasznosságuk miatt a technológiai fejlődés során széles körben elterjedtek, pl. a chatnyelvben is – méghozzá a következő gyönyörű formákban: „h" (hogy), „v" (vagy), „pill" (pillanat) vagy angol nyelvterületen az „r" (are), „u" (you), „4" (for), „y" (why).

Nos, az íratlan szabály elég egyszerű: tartsuk meg a szakirodalmi rövidítéseket a szakirodalomnak, a chatnyelvi rövidítéseket a chatnyelvnek! Ezeknek nincs helye kreatív tartalomgyártók – tehát sztorisok, bloggerek stb. – oldalain.

Mielőtt ellenpéldákat mutogatnék, azért röviden definiálnám, mik azok a rövidítések: közszavak, tulajdonnevek rövidebb, gyorsabban levéshető formái, melyek csak és kizárólag írásban léteznek; ha valamelyik rövidített név vagy kifejezés beszédben is szóba kerül, akkor teljes egészében ki szoktuk mondani: kb., pl., Mo., stb., dr., mm, cm, kg, db, mp. (másodperc), dec. (december), É (észak), Ny (nyugat), Fe (a vas vegyjele), NL (Hollandia autójele). Ezeket élő beszédben ebben a formában nem szoktuk kimondani, tehát rövidítésekről van szó.

Nos, most pedig akkor nézzünk néhány rossz, „csúnya" példát, mely után minden esetben láthatjátok az ajánlott, sokkal „szebb" verziót is:

„Klára kb. kétszer többet tanul a dolgozatokra, mint Lajos."
„Klára kb kétszer többet tanul a dolgozatokra, mint Lajos."
„Klára körülbelül kétszer többet tanul a dolgozatokra, mint Lajos."

„– Csak akkor mondd, ha vmi fontosról van szó!"
„– Csak akkor mondd, ha valami fontosról van szó!"

„– Nem tudom, h miért jó ez neked."
„– Nem tudom, hogy miért jó ez neked."

„Klára és Lajos dec. 5-én szakítottak."
„Klára és Lajos december 5-én szakítottak."
„Klára és Lajos december ötödikén szakítottak."

„Klára és Lajos ajkait ekkor már csak mmk választották el egymástól."
„Klára és Lajos ajkait ekkor már csak mm-k választották el egymástól."
„Klára és Lajos ajkait ekkor már csak milliméterek választották el egymástól."


2) Mozaikszók

A rövidítésekkel rokon kategória a mozaikszó. Ezek olyan kifejezések, nevek rövidítései, melyek nem csak írásban, de beszédben is léteznek, például BKV, ELTE, DNS, kft. Ezek feladata nem csupán a helykímélés és a gyorsabb leírás, de a könnyebb kimondhatóság is – hiszen senki sem mond olyat, hogy ma a Budapesti Közlekedési Vállalat egyik autóbuszán utaztam, vagy olyat, hogy dezoxiribonukleinsav-vizsgálatot kérek az apaság kiderítéséhez, sem olyat, hogy a korlátolt felelősségű társaság én vagyok. Mozaikszó tehát minden, amit beszédben is ugyanígy, rövidített formában mondunk ki: BKV, ELTE, DNS, WC, gyes (gyermekgondozási segély), kft (korlátolt felelősségű társaság).

A Wattpadkorrektor válaszolTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang