A történetvezetés (2/2)

78 16 3
                                    

7) Mit ne írjunk le?

Egy jó történet olyan, mint egy kirakós: van egy általunk megalkotott alapforma, és van sok apró darab, melyek mindegyike passzol ebbe a kis formába. Ha megfigyeltek egy igazi könyvet, az író sohasem ír le olyan dolgokat, melyeknek később ne lenne jelentősége – ahogyan nyilván egy kirakóshoz sem járnak olyan elemek, melyeket nem lehet felhasználni.

Nézzünk egy példát: Lajos és Klára beülnek egy kávézóba, mindketten rendelnek maguknak valamit. Egyszer csak megjelenik Klára volt szerelme, aki a páros asztalához ül. Beszélgetnek egy kicsit, esetleg elhangzanak olyan kérdések is, melyek némi feszültséget szülnek az exek között – végül néhány tíz perccel később elköszönnek egymástól. Klára exe soha többé nem kerül szóba a történet folyamán, és a Lajossal való kapcsolatát sem befolyásolja.

A probléma egyértelmű: egy olyan „történetszál" keveredik a cselekménybe, melynek nincs előzménye, sem következménye – így aztán maga a „történetszál" kifejezés sem állja meg a helyét, sokkal inkább beszélhetünk egy „történetpontról".


8) Reggeli rutin

Hogy egy fokkal klasszikusabb, gyakrabban előforduló jelenséget említsek: Klára reggel a vekker csörgésére ébred, majd lezuhanyzik, hajat mos, hajat szárít. Reggelizik, közben vált néhány szót a szülőkkel az időjárásról, arról, hogy tegnap semmi sem történt az iskolában, arról, hogy ma földrajz témazárót írnak, aztán a reggeli felét otthagyva visszatér a szobájába. Kisminkeli magát, felveszi a kedvenc vörös színű garbóját, hozzá egy fekete testhezálló nadrágot, kiválasztja a cipőjét, és a téli időjárás miatt még egy kabátot is magára kap – végül útnak indul, majdnem lekési a buszt, találkozik a barátnőjével, megbeszélik, hogy mennyire utálják a matekórát, aztán megérkeznek, és épphogy beesnek nyolc előtt.

Oké, rengeteg dolgot megtudtunk Klára reggeli rutinjáról – csakhogy ez mind felesleges a történet szempontjából. A reggeli beszélgetés a szülőkkel, a barátnővel, az ébredés, a tisztálkodás, a ruhaválasztás mind-mind olyan elem, ami nem befolyásolja a történet haladását, ha én mint olvasó kihagyom, átugrom ezeket, akkor sem maradok le semmiről.


9) Mit írjunk le?

Persze nem azt mondom, hogy ezek közül semmit sem említhetünk meg. Az olyan elemek, melyek nem mozdítják előre a történetet, színesítőként továbbra is használhatók, de csak mértékkel, a történetben betöltött szerepükhez mért mennyiségben. És hogy ez mit jelent?

Néhány sorban bármikor összefoglalható, hogy az adott szereplő éppen mit visel, vagy hogy a főszereplő majdnem lekéste a buszt, hogy annyira sietett, hogy majdnem elütötte a busz, hogy nem volt ideje reggelizni, hogy otthon hagyott valamit. A kulcsszabályt azonban ne felejtsük: az ilyen apró, felesleges részleteket nem szabad féktelenül, egymás után taglalni, elég, ha néhány szóban, néhány sorban megemlítjük valamelyiket.


10) Hol kezdődjenek a jelenetek?

Ennek megfelelően a jelenetet is érdemes az ébredés helyett a tényleges történésnél kezdeni, például:

• az iskola kapujánál (ahol Klára meglátja, hogy az egyik osztálytársa gyanús fehér tablettákkal kereskedik);

• a matekóra közepén (ahol Gizi egy Messenger-üzenet elolvasását követően sírva menekül ki az óráról, kérdéseket hagyva maga mögött);

• vagy az amúgy totál unalmas tanítási nap végén (néhány perccel azelőtt, hogy egy lesötétített ablakú autó állna meg a főhősünk mellett).

A Wattpadkorrektor válaszolOù les histoires vivent. Découvrez maintenant