Lány a Dumstrangban

1.nap A Roxfortban

Reggel Hermione keltett.
- Mia! Miaa! - hajtogatta miközben rázogatott
- Naaaaaa! Viktor aludni akarok! Hagyj! - jelentettem ki
- 1, el fogunk késni. 2, nem Viktor vagyok hanem Hermione. 3, ki az a Viktor? - sorolta pontokba.
- Vannak óráink? Mindjárt kelek! Viktor az ikerbátyám! - soroltam a válaszokat
- Értem. - mondta majd lehúzta rólam a takarót és rámdobott egy Griffendéles eggenruhát.
- Ugye tudod hogy ezt az egyenruhát én nem veszem fel - néztem rá gúnyosan
- Miért? - nézett rám kérdőn
- Mert ez egy Griffendéles egyenruha, én a Dumstrangban járok a saját eggyé ruhámat veszem. - jelentettem ki majd feláltam és a szekrényemhez siettem, kivettem a barna nadrágot és a pulóver szerű felsőt majd magamra kaptam, fogatmostam és elindultam az ajtó felé és kiléptem a ház klubbheiségébe. Ott egy férfi hangot hallottam a hátam mögül.
- Te hogy jutottál be ide? Te nem Griffendéles vagy. - mondta gúnyosan
- Nem tényleg nem! - mondtam miközben megfordúltam és egy szellemmel találtam szemben magam
- Hogy jutottál be? - kérdezte újra
- A jelszóval?
- És azt honnan tudod?
- Az apámtól!
- És ő honnan tudja?
- Dombledortól!
- Nemhogy Griffendéles nem vagy még Roxfortos sem vagy. - jött rá a szellem
- Nem Sir Nikolas, ő Dumstrangos. - lépett ki Hermione a szobából
- És miért van itt? - kérdezte
- Mert a Dumstrangosoknak szánt terembe csak fiúk léphetnek be, és Dumbledor ide küldte. - magyarázta Hermione - De most mennünk kell mert elkésünk. - jelentette be majd elindult és maga után húzott
"Viktor ott vagy?" - küldtem üzenetet az ikremnek gondolatban
"Itt vagyok Mio mi a baj?" - hallottam kétségbe esett hangját a fejemben
"Semmi csak azt akartam kérdezni hogy hol vagy" - mondtam gondolatban
"A nagyteremben apuval" - hallottam a hangját a fejemben
"Rendben oda megyek" - gondoltam majd megkérdeztem Hermionet hogy hova megyünk erre ő csak annyit mondott hogy *Majd meglátom* és elmosolyodott. Egyszercsak megállt egy vöröshajú és egy barnahajú fiú mellet.
- Herry, Ronald sziasztok! - köszönt nekik.
- Szia Hermione! - köszönt a két fiú egyszerre
- Szia! - nézett most rám a két fiú
- Sziasztok! - intette - Viszont nekem most mennem kell Viktor és apa már várnak. - mondtam és  elindultam a nagyterem felé
- Ki az a Viktor? - hallottam még a vörös féltékenyen csengő hangját. Mikor a nagyterembe értem megláttam Viktort és szaladni kezdtem felé majd mikor odaértem a nyakába ugrottam, ő pedig körbepörgetett.
- Jó reggelt Mio! - kiáltott fel
- Jó reggelt bátyus! - ha nem úgy köszönök hogy *Jó reggelt bátyus* akkor a legtöbben azt hihetnék hogy járunk vagy ilyesmi.
- Megyek köszönök apunak! - mondtam és odarohantam apához
- Jó reggelt apa! - ölelte meg
- Jó reggelt Mio! Menj ülj le reggelizni! - mondta és én elmentem és leültem reggelizni.