Lány a Dumstrangban

Emlékek

*Mia szemszöge*

Ezek után rohantam és mindent elmeséltem Frednek.  Majd együtt elmentünk a könyvtárba és el kezdtünk agyalni, sokra nem jutottunk sokra. Mikor elfáradtunk felmentünk, és úgy lett hogy nála alszom.

Már majdnem aludtam mikor Fred megszólalt
- Mesélsz a mamádról? - kérdezte
- Aha... - mondtam egy ásítás közben - Nem ismertem, belehalt a születésünkbe, de azt tudom hogy mugli születésü volt, és hogy van egy bátyja, neki is vannak gyerekei Hannah és Dylen. Hannahval egészen pici korunk óta olyanok vagyunk mintha hármas ikrek lennénk, mindent együtt csináltunk Viktor, Hannah és én. De Dylennel nem jöttünk ki ő és az idióta mugli haverjai folyton kergettek és megaláztak minket. Volt hogy meg is vertek. Egyszer megelégeltem és pálcát fogtam Dylenre. Persze már nem volt olyan nagy a szája, a haverjai csak röhögtek. Majdnem megkínoztam Dylent a Crucioval. - mondtam és felnevettem

- Várj! Te ismered a főbenjáró átkokat? - kérdezte elképedve
- Igen apu tanította nekünk még mikor elsőévesek voltunk! - mondtam vállvonogatva - De folytathatom? - kérdeztem
- Persze, tessék csak! - mondta és én újra belekezdtem

- Na szóval... Már készültem hogy ott és akkor megkínzom de Viktor visszafogott. Úgyhogy egy sima Stuport köldtem Dylenre és a hülye haverjai ra. Apa nem örült neki és az emlékeket is törölni kellett. De megérte, azóta Dylen rám sem mer nézni. - mondtam nevetve

- Azta... - ámult
- Most mi van? - kérdeztem miközben hasra fordultam hogy a szemébe tudjak nézni.
- Semmi - mondta és megcsókolt
- Most te jössz mesélj magadról, a családodról és ilyesmik. - kértem
- Rendben! - mondta és belekezdett

- Lássuk csak... Van háro bátyám Charli, Bill és Percy. Aztán ott van George az ikertesóm. Van még egy öcsém és egy húgom Ron és Ginny. Az anyánk Molly ő teljes állású anya, vagy hogy hívják ezt a muglik, apánk pedig a minisztériumban dolgozik. Charli sárkányokkal foglalkozik ők hozták a tusára is a sárkányokat. Percy a griffendél egyik prefektusa. És Georgenak és nekem van egy vállalatunk a Weasley varázsvicc vállalat. A családomról nagyjából ennyit.... - a többit már nem hallottam mert belealudtam.

Frednek nagyon kellemes hangja van. Erre aludtam el és erre keltem.

- Mio! Miioooo! - hallottam Fred hangját és egy puszit nyomott az arcomra - Menni kell reggelizni utána pedig este bál! - mondta mire kipattant a szemem
- Az ma van?? - kérdeztem kétségbeesetten
- Igen! Na gyere!! Elkésünk! - mondta miközben lerángatta rólam a takarót
- Megyek, megyek! - mondtam és bementem a fürdőbe felöltöztem, megcsináltam a hajam és már indultunk is. Kézenfogva léptünk ki a szobájából, mentünk át a klubbhelységen és a nagyterembe sietünk. Mikor beértünk elindultam a Dumstrangos asztalhoz de ő megragadta a csuklóm vissza húzott, magához húzott és megcsókolt. Majd elengedett. Leültem a hejemre és elkezdtem enni. Ekkor érkezett meg Viktor

- Mi ez a nagy mosoly Mio? - kérdezte csodálkozva - Rég nem láttalak ilyen boldognak. Nagyon jót tesz neked ez a Weasley gyerek! - mondta majd ő is elkezdett enni.