Bűbájosok Beacon Hillsben

Derek

Reggel arra ébredtem, hogy kopognak a szobám ajtaján, majd Wyatt bekiabál.

- Ébresztő, Mel! - dörömbölt - Téged keresnek!

- Nem lehetne finomabban? - rántottam fel az ajtót

- Ne haragudj, ha korán reggel nekem kell felébresztenem téged, mert valaki nem ismeri az órát - morgott

- Ki keres? - kérdeztem

- Honnan tudjam? Anya küldött fel - vágta rá idegesen majd betrappolt a fürdőbe Még kómásan tántorogtam le a nappaliba, amikor megláttam a vendégemet. A szemeim kikerekedtek, mert Derek ült a kanapén engem várva.

- Szia - köszöntem - A morcos és álmos bátyám szerint engem keresel.

- Szia - köszönt ő is - Ne haragudj! Túl korán jöttem?

- San Franciscoban ilyenkor még nagyban aludtam. Ma is azt terveztem, hogy sokáig alszom.

- Sajnálom - mondta bűnbánóan

- Nem gond - mosolyogtam rá - Mit tehetek érted?

- Csak meg akartam köszönni, amit értem tettél tegnap.

- Semmiség - legyintettem

- Nekem nem az. Rajtad kívül senki nem hitt bennem. Te voltál az egyetlen, aki mindent megtett, hogy megmentsen, még akkor is, amikor úgy tűnt, hogy megtámadtam egy ártatlan lányt.

- Ez nem igaz. Körülnéztél tegnap este a rendelőben? Mind miattad voltak ott. Téged akartak megmenteni. Tudták, hogy soha nem tennél ilyet, hacsak nem megátkoztak. Lydia kishíjján nekiesett Melissának és a bátyámnak, amikor azt mondták, hogy nem biztos, hogy Lisa túléli. Tudod, mit mondott Lydia? - megrázta a fejét - Azt, hogy "Derek kiborul ha megtudja, hogy megölt valakit". Nem a vadállatot látta benned, hiszen tudta, hogy nem tennél ilyet. Stiles, Scott és a Sheriff a Hivatalban tett meg mindent, hogy segítsen. Nem levadászni akartak, hanem megmenteni.

- És a testvéreid? - kérdezte

- Mint mondtam tegnap este a családom feladata az ártatlanok védelme és a Legfőbb Jó megörzése. Wyatt azt látta, hogy egy farkas megtámad egy lányt, Chris pedig orvosként mindent megtett a betegéért.

- Csakhogy én sem ártatlan nem vagyok, sem pedig jó, mégis mindent megtettél értem.

- Én félresikerültem - vágtam gondolkodó fejet Erre elnevette magát.

- Nem is ismersz, mégis jónak láttál - értetlenkedett

- Nem sokszor van ilyenben részed, ugye? - kérdeztem

- Gyerekkorom óta a szüleim arra tanítottak, hogy ne szégyelljem, ami vagyok. De hamar rá kellett jönnöm, hogy anyámnak ebben nem volt igaza - mondta és az arcán szomorúság jelent meg

- Miért? - kérdeztem vissza

- A vadászok évekkel ezelőtt mindent megtettek, hogy kiírtsák az összes vérfarkast Beacon Hillsben. A családom egy elég nagy múltú-Deaton szerint legendás-vérfarkascsalád volt. Tíz évvel ezelőtt egy Kate Argent nevű vadász rágyújtotta a családomra a házat. Az anyám, az apám, a nagybátyáim, nagynénéim és az unokatestvéreim mind odavesztek. Sokáig azt hittem, hogy Cora is. A legtöbbjük nem is volt vérfarkas.

- Sajnálom - fogtam meg a kezét - Tudom, hogy ez most nem sokat segít, de....

A tekintetét a kezén lévő kezemre kapta, majd egy szomorú mosollyal nézett vissza rám

- Hidd el! Sokat segít. Ezt eddig még nem sok embernek mondtam el. Még Scotték sem tőlem tudták meg. Mégis most elmondtam egy lánynak, akit alig ismerek.