Nem Akarom [Shinkami ff. - Befejezett✅]

~ 15.~

Az ingemet begombolva figyeltem meg a szerelésemet, hogy minden rendben legyen rajtam, hisz a koncert napja van, pontosabban 1 óra múlva és hogy még pontosabb legyek, a szülinapom is ma van. Hivatalosan is 23 éves lettem és semmi változást sem éreztem magamon. De mondjuk kellett volna? Vagy csak én vagyok idióta, hogy többet képzelek bele a szülinapokba? Őszhajszálaim lesznek? Ropogni fogok, mint egy öreg bácsika? Nevetve megrázva a fejemet simítottam végig a felsőn, majd sóhajtva egyet kaptam fel a gitáromat és mentem le a lépcsőn anyához. 

- Na? Milyen leszek? - fordultam körbe, mint valami modell a színpadon, mire anya csak nevetve törölte meg a kezét a konyharuhába, majd mellém lépve megnézet. 

- Nagyon kicsípted magadat a mai napra. De! - szaladt gyorsan a konyhába, majd az egyik szekrényből kivett egy kisebb csomag ajándékot. 

- De mondtam, hogy nem kérek semmit tőletek. - morogva figyeltem anya kuncogó arcát, ahogy újra mellém lépkedve a kezembe nyomja. 

- Ez csak egy kis apróság tőlem és Hitoshi anyukájától. De ez csak kettőtöknek szól. - húzogatja a szemöldökét, mire zavartan nyitottam ki a borítékot és két kupon volt benne egy 1 hetes wellnes fürdőbe. 

- Hát mit mondjak. Nagyon köszönöm, majd valamelyik nap elmegyünk és beváltjuk. - puszilom meg az arcát, majd zsebre vágva kimegyek a bérelt kocsihoz. Beszállva az anyósülésre rakom a gitárt, majd a gyújtást ráadva parkolok ki és indulok el a stadion felé. A szívem az már most a torkomban verdes, pedig még csak a színpad közepén sem állok. Mondjuk a többieknek előny, hisz Minának, Seronak, Midoriyának, Hitoshinak és anyáéknak is küldtem pár jegyet, bár nem tudom, hogy lesz-e idejük tényleg eljönni. Bár nem is haragudnék rájuk, hisz mindenkinek van más dolga is. Letérve a kis utcába parkolok be, majd kiszállva le is zárom az autót. Futó lépésben sietek felfelé a lépcsőn, majd az üvegajtót kinyitva egyből megcsap a hűvös és kellemes levegő.

- Denki! - fut elém Annie elég nagy sebességgel, szóval csoda, hogy eltudtam kapni. - Már féltem, hogy nem érsz ide ide... - megforgatva a szemeimet állítottam fel rendesen, majd biccentve elindultunk a stadion közepe felé. 

- Minden el van intézve? Milyen zenéket kell elénekelnem? - pillantok rá, mire csak a kezembe nyomta az egyik tabletet és megmutatta a program menetet. 

- Benne lesz a Honesty;  Arcade;  Diamonds;  Rain Over Me;  Clarity;  Treat You Better;  That's What I Like és a Just The Way You Are. Ebben egyeztünk meg a többiekkel és a főnökkel is. Így neked is jó? 

- Persze a főbb dalokat és slágereket raktuk be, amit több millióan hallgattak meg. - mosolyogva rakja fel magára a mikrofont, majd lemenve a kisebb lépcsőn a színpad mellé mentem. A segédek rám biztosították a mikrofont és a kisebb drótokat, majd egy kisebb üveg vizet a kezembe nyomva hagytak magamra, magyarán hagytak felkészülni. Több koncerten is felléptem, de egyszer sem voltam ilyen ideges, mint most. Talán azért lehet, mert olyanok is lesznek itt, akiket szeretek? Az valószínű. De ettől csak jobbnak fogom hinni magamat, hisz támogatnak lelkileg. 

- Nagyon izgulsz? - súgta a fülembe egy elég mély hang, mire megremegve hátráltam el. 

- Akkora egy barom vagy! - csapom vállon Serot, mire nevetve emeli fel a kezét, majd a kezembe nyom egy fehércsokis latte-t, mire csillogó szemekkel egyből bele is iszok. 

- Életmentő vagy. A többieket láttad esetleg?

- Összefutottam a zöld hajú sráccal, akit meséltél meg a rózsaszín hajú csajjal, aki kimondottan jól néz ki és valószínűleg a számát is elfogom kérni. - mondja ki hangosan a tervét, mire nevetve rázom meg a fejemet.