ꨄ︎Különkiadásꨄ︎

595 20 13
                                    

__________1D___________

-Karácsony vaaan-szaladt le a lépcsőn a 6 éves kislányom majd az ölembe ugrott
-Lorett ne szaladj a lépcsőn!-szólt rá Harry
-De karácsony van-nézett az apjára édesen
-Harry ne légy ilyen szigorú-simítottam végig a karján ő pedig láthatólag megenyhült
-Bátyád merre van?-tettem le
-5 perccel idősebb csak-durizott be
-Akkor is idősebb vagyok tehát a bátyád-lépkedett le a lépcsőn Thomas
Még csak 6 évesek de úgy szokták sokszor vitázni mint a kamaszok. Rosszabbak mint én meg Liam voltunk. A nászéjszakán teherbe estem aztán mint kiderült 2 petéjű ikreket vártam. Egy lányt és egy fiút. Harry mindvégig mellettem volt és kényeztetett amivel bevallom szokzsor az agyamra ment, de azért jól esett érezni a törődését. A banda felbomlott és szólisták ként élik az életüket de attól függetlenül ugyanúgy tartják a kapcsolatot. Én egy időre visszaléptem az énekes karrieremben a két kicsi miatt de mikor már nagyobbak lettek vissza szálltam a "nyeregbe". A régi gangünk is ugyanúgy megvan és rengeteg időt töltünk együtt. Az ünnepeket is pl. Pont mint ma a karácsonyt.
-Mikor jönnek a nagyiék?-rántott vissza a jelenbe Lorett
-Hamarosan itt lesznek mert segíteni szeretnének az előkészületekben
Anyu a fejébe vette, hogy nélküle el ne merjem kezdeni a sütést főzést aztán pedig Anne, Hazza anyukája is be akart szállni. Közben pedig apu és Dasmond a karácsonyfát fogják felállítani. Izáék pedig nem tudom pontosan mikor fognak betoppanni.
-Csengettek-ugrott le a székről Lorett majd szaladt is ajtót nyitni
-Hát szia-köszöntek nekik az ajtóban álló nagyszülők
-Hoztatok ajándékot?-kérdezte csillogó szemekkel
-Igen de majd csak este kerül sor az ajándékozásra-simítottak végig a kis arcán majd be léptek.
-Szia kislányom-jött ide anyu és apu megölelni
-Sziasztok-köszöntöttem őket mosolyogva
-Harry-fogott kezet vele apu
-William-fogadta el. Már régóta tegezik egymást ahogyan én az ő szüleit
-Lili még mindig gyönyörű vagy-ölelt meg Anne
-Ugyan kezdek öregedni viszont te még mindig ugyanolyan fiatal vagy-mosolyogtam
-A fiam jobb feleséget keresve se talált volna-közeledezt Dasmond
-Köszönöm-öleltem meg. Harry szülei mindig is szerettek engem és hálát adtak az égnek, hogy Hazz észhez tért. Persze én is úgy szeretem őket akár a szüleimet.
-Lorett tiszta anyja-nézett rá, majd rám Anne
-Nem is. A haja kifejezetten Harry-szállt vele vitába anyu
-Hát az igen, de arcra Lili-folytatta
-Tom pedig teljes mértékben Harry-néztem a kisfiamra
-Remélem azért belsőleg nem lesz olyan mint én-nevetett fel Hazza kínosan
-Miért?-értetlenkedtem-Én akarom, hogy olyan legyen belülről is mint te. Csodálatosan egyedi, olykor kiszámíthatatlanul perverz egy "kis" egoizmussal fűszerezve. Elvégre te így vagy tökéletes és én pont így Szeretlek-néztem végig a szemébe
-Szeretlek babygirl-hintett apró csókót ajkaimra. Nos igen, ez a becenév még mindig él. Ahogy az, hogy Niall Linának hív ő pedig maradt ír-manó, Ash Lilibabynek és persze neki is maradt a beceneve. Bár már nem vagyunk olyan fiatalok mint annak idején ugyanúgy hülyéskedünk és néhe-néha még bulizni is összeülünk addig pedig a gyerekek jó helyen vannak a nagyszülőknél.
-Na jól van elég a romantikából. Hölgyeim irány a konyha-szólalt meg Dasmond
-Figyeljetek a gyerekekre-mondta neki Anne majd elindult a konyhába anyu és én pedig követtük őt.

Nemsokára minden étel/ital és sütemény a már szépen megterített gyertyafényes asztalra került. Közben sorban érkeztek a fontosabbnál fontosabb személyek míg végül mind ide nem értek. Helyet foglaltunk az asztalnál majd egy ima után neki láttunk az evésnek. Örülök, hogy mind együtt vagyunk elvégre erről szól a Karácsony. A családról és a szeretetről. Márpedig ebből nincs hiány.
-Mi kihasználnám az alkalmat, hogy minden fontos ember jelen van egy nagy bejelentésre-szólalt meg Luke, Iza kezét fogva
-Ugye nem ütöttél el senkit Luke idefelé jövet?-kérdeztem poénkodva
-Nem Lili nem erről van szó-nevetett-Ez annál sokkalta nagyobb dolog de nyugalom semmi rossz-beszélt selytelmesen
-Na jó kíváncsi lettem-vizslattam őket
-Gyermekünk lesz-mondták ki egyszerre.
-Áááá el sem hiszem annyira őrülők. Gratulálok-álltam fel visítva majd mentem oda hozzájuk átölelni őket. A többiek is így tettek. Csak visítás nélkül persze Gemmán, Fizzyn, Camillán és Selenán kívül. Ők visítottak.
Látszik Lukon és Izán hogy mennyire boldogok. Emlékszem Iza szavaira mikor összejöttek "Hát megpróbáljuk együtt aztán lesz ami lesz" nos hála istennek ez lett belőle.

Miután kellő képp kifejeztük az örümünket befejeztük a vacsorát majd mind átmentünk a nappaliba és megkezdődött az ajándékozás. Hihetetlenül jó volt látni az arcokat amikor az ajándékok átnyújtásra kerültek. Én mindig azon az elven működtem, hogy jobb adni mint kapni és ezzel mai napig így vagyok.
Körül néztem a nappaliban. Mindenki arcán széles mosoly ült és hangos nevetés töltötte be a helyiséget. Nagyszerű érzéssel tölt el ahogyan látom Lorettet Harry ölében s boldogan csiloggó szemekkel nézi az apját. Thomas pedig a keresztapja Liam ölében van és az új kisautóval játszik. Liam észre vette hogy tekintetem rájuk vetödött és rám nézve kacsintott egy aprót. Tovább nézelődve anyát és apát pillantottam meg amint egymást ölelve ülnek a kanapén és pont mint én ők is nézelődnek. Justin és Veronika között éppen egy szenvedélyes csók csattant el mikor rájuk néztem. Igen, ő volt a pincérnő. Nem utált sőt kifejezetten elismerően nézett rám amikor elmondtam hogyan is volt az egész. Niallra nézve a tekintetünk összeakadt. Mosolygott mint mindig. Ő ugyanolyan mint 7 évvel ezelőtt. Ugyanaz az életvidám mosolygós és éhenkórász ír-manó...és én ugyanúgy imádom. Hirtelen Emily, a felesége leült mellé és puszit nyomott az arcára. Jó látni, hogy rá is rá talált az igaz szerelem.

Boldog vagyok. Teljes egészében boldog. Örülök, hogy része lehetek ennek a családnak. Örülök, hogy nem hagyták hogy feladjam. Örülök, hogy ők mind vannak nekem.

50 years later....

-Hé Lili-szólt Harry a szobánkban.
-Igen?-néztem rá kérdőn
-Szívesen látnának az ágyamban-mosolyodott el perverzen. Nagyon jól tudtam miért mondja. Hogy hol vagyunk most? 75 évesen az öregek otthonában.

__________1D__________

Tyuhaa sziasztok babykék 🥰
Tudom sokat kellett várni erre a különkiadás részre de hé legalább jó az időzítésem hisz ez a rész igencsak Karácsonyi és hamarosan Karácsony😅
Na de nem baj a lényeg, hogy meghoztam.🥺💗

Ha esetleg valakinek nem lenne világos, hogy miért kellett a végére az az időugrás akkor olvassa el ismét a könyvem 15.-részét és máris világos lesz minden mint a nap🥰

Sziasztok vigyázzatok magatokra🥺💗

My Life /H.S./ BEFEJEZETT!Où les histoires vivent. Découvrez maintenant