My Life /H.S./ BEFEJEZETT!

10.

-Megjöttünk-kiabálta el magát Harry, mire az összes fiú felémrohant és szoros ölelésbe fogtak.
-Én is szeretelek titeket, de mégsem szeretnék még meghalni, szóval légyszi-mondtam nehezen enyhén nevetve.
-Bocsi-engedtek el
-Semmi baj-mosolyogtam rájuk
-Hogy érzed magad?-kérdezte Niall
-Fizikailag vagy lelkileg?-kérdeztem felvont szemöldökkel
-Hagyjuk-tűnt el az emeleten, mire csak vállat vontam
-Mindkettő-szólalt meg Louis
-Fizikailag-néztem a bal kezemre-nem fáj. Lelkileg pedig majd el múlik-mosolyogtam rá
-Nagyon féltettelek-mondta Liam hirtelen
-Tudom-suttogtam
-Soha többé ne csinálj ilyet-nézett rám
-Megígérem-öleltem meg-éhes vagyok-nevettem fel
-A pillanatok elrontása ragályos-forgatta meg a szemét a bátyám, mire Harry-vel összenéztünk majd egyszerre nevettünk fel.
-Most min nevettek?-kérdezte értetlenül
-Azt mi tudjuk-mentem be a konyhába még mindig nevetve.
Miután megettem az ételt, úgy döntöttem felvonulok a szobámba.
-Na gyerekek, nem tudom ki volt a szakács de nagyon finom lett köszönöm-álltam fel-most viszont felmegyek.
-Ha kell valami szólj.-mondta Harry, mire egy puszit nyomtam az arcára és közben kaptam egy gyilkos pillantást Niall-tól, aki közben lejött enni.
-Te mit nézel rám így?-vontam fel a szemöldököm.
-Gyere-állt fel ő is majd a csuklómat megragadva húzott maga után...ezzzel már csak azt volt a baj, hogy a bal kezemet kapta el.
-Idióta ez fáj-gyűltek könnyek a szemembe
-Istenem Lina ne haragudj-engedett a szorításán-Vérzik-nézte meg
-Engedt el-rántottam ki a kezem, majd visszamentem a konyhába
-Valaki tudna segíteni?-kérdeztem
-Miben?-fordult meg Harry, majd a kezemet meglátva idegességet véltem felfedezni gyönyörű zöld szemeiben.
--Mit csináltál?-sietett oda mellém
-Én voltam-hallottam meg a hátam mögül Niall hangját
-Most nagyon szívesen szíttvernélek, egyetlen szerencséd, hogy Lili fontosabb.-intézte szavait idegesen a szőkeségnek-Gyere babygirl-fogta meg a kezem, majd vezetett a szobájában lévő fürdőbe-Nagyon fáj?-kérdezte aggódóan
-Eléggé-szisszentem fel
-Széttverem-feszültek meg az izmai
-Véletlen volt, nem figylte hogy melyik karom kapja el.-mondtam
-Akkor figyeljen oda-tárta szétt a karját-áttcserélem a kötést-kezdte el levenni a már véres kötszert.
-Köszönöm-szólaltam meg
-Babygirl ha mégegyszer megköszönsz valamit nem tudom mit csinálok veled-nevetett fel, ami engem is erre késztetett.-Készen vagy-mosolygott rám
-Kö... akarom mondani, megyek-nevettem el magam kínosan
-Ha valami van, tényleg szólj-emelte fel a mutató újját.
-Parancsot értettem, kérek engedélyt távozni-tisztelegtem
-Engedélyt megadom-nevetett fel
-Óhh te rendes-forgattam meg a szemem.

A szobámba érve egyből a erkélyre mentem, majd miután kényelmesen elhelyezkedtem feltöltöttem a képet Instára.