1992. május 23., szombat
Ma van a szülinapom! Sajnos csak apa, anya meg a bátyám van itthon, az unokatestvérem, Harry pedig valami varázslóiskolába jár, mert ő varázsló. Furcsa, tudom, először azt hittem, anyáék árvaházva küldték, és nem akarják elmondani nekem, hogy hol van, de utána anya megmondta, hogy a húga, a nagynéném boszorkány volt, és tudott varázsolni, de utána megölték őt és a férjét. Azóta Harry nálunk lakik, anyáék pedig nem szeretik.
Anya sütött sajttortát és tett rá kiviszeleteket, mert az a kedvenc gyümölcsöm. Amikor elfújtam a gyertyát azt kívántam, hogy én is járhassak iskolába, mint a többi olyan gyerek, aki annyi idős, mint én. Furcsa dolgokat csinálok, ezért anyáék nem engedtek iskolába, így magántanuló vagyok. Azt mondják, gyenge idegzetű vagyok, és emiatt jár hozzám a pszichológusom, Mr. Weller. Minden nap eljön a lakásunkra Ms. Goldman, akivel matekozunk meg olvasunk. Mindig jól érzem magam vele. Hétfőn és csütörtökön szokott meglátogatni a zongoratanárom, Mrs. Salvatore.
Először, még öt éves koromban furulyáztam, de Dudley mindig hisztizett miatta, ezért végül csellón kezdtem játszani. Akkor apa mindig azt mondta, ,,az őrületbe kergetem", szóval megint hangszert váltottam. Mondjuk, szerintem megérte, mert a másik kettőn egyáltalán nem tudtam játszani, elkepesztően béna voltam belőle — bár ez lehet azért is, mert utáltam a tanárom, és amikor ránéztem a csellómra, az egy pillanat alatt elhangolódott, a húrjai pedig elpattantak.
Éppen elkezdtem ebbe a naplóba írni, mikor egy bagoly kocogtatott az ablakomon, és kisvártatva mellé érkezett egy másik is. Az egyik szép, hófehér volt, a másik pedig egyszerű barna. Mindkettő lábán levél volt, az egyik borítékon felismertem Harry kézírását is. Bemásolom ide, mit írt.
Kedves Lia!
Boldog szülinapot! Nem tudom, Hedvig (a baglyom) mikorra ér a Privet Drive-ra az ajándékoddal, de remélem, pontos lesz. Majd nyáron elmesélem, milyen a Roxfortban, rengeteg hírem van. A csomagban találsz csokibékát — vigyázz, el van bűvölve, ezért elugrik, ha nem figyelsz — és egy sastollpennát, az egyik barátom segítségével rendeltem őket.Puszillak, Harry
Ui.: Hedvignek megmondtam, hogy ne várjon tőled ennivalót, mert nem tartasz otthon bagolycsemegét, de inni adhatnál neki egy kicsit.
A másik levélben ez állt:
Kedves Dalia!
Bár még sosem találkoztunk, szeretnék neked ajándékot adni születésnapod alkalmából — bonyolult volt kinyomoznom, mikor van. A borítékban egy nyaklánc rejtőzik, az édesanyádé volt, viszont én őriztem meg tizenhárom évig.Ui.: Ne hagyd, hogy Petunia megtalálja, mert elveszi, aminek nem feltétlenül örülnék. Édesanyád mindig is tartózkodott a varázsvilágtól.
Az idegen nem írta alá a levelét. Majd megkérdezem Harryt, hogy nem ismeri-e. A borítékban tényleg egy nyaklánc volt, holdas medállal. Harry baglya egy kis csomagot is hozott, minden bizonnyal abban van a penna meg az a furcsa édesség. Az ajándékokat a titkos helyemre, a szekrényem mögött lévő kis lyukba tettem — ott anya biztosan nem találja meg.
YOU ARE READING
Édes Álmok II.: Titokban ikrek - Harry Potter fanfiction
FanfictionMilyen érzés Harry Potter titkos ikertestvérének lenni úgy, hogy néhány emberen kívül senki sem tudja, hogy a lány nem halt meg? Hope Lisa Price, alias Hope Lily Potter egy ideig maga sem tud arról, ki is valójában, hanem azt hiszi, Roxmortsban talá...