Már megint

60 5 1
                                    


-Ki az? - nyitok fáradtan ajtót. Két perce keltem fel a csengőre.
-Szia. - mosolyog Zozó
-Hogy tudsz ilyen fitt lenni? - engedem be a lakásomba
-Úgy, hogy már két órája fent vagyok.
-Miért? Hány óra van?
-Fél egy.
-Mi? - kerekedik ki a szemem -Mindjárt jövök. - szaladok el a hálóba felvenni valami elviselhető ruhát
-Szóval azért jöttem, hogy ha már mindjárt vége a télnek és még egyszer se voltam elmehetnénk korizni. - tér a lényegre
-Zozó... - veszek mély levegőt -Nagyon aranyos vagy és szívesen mennék, de ma és a héten minden nap van edzésem, nekem is kell tanítanom és pihenni is szeretnék. - kortyolok bele a kávémba
-És a barátodra ne szakíts időt. - suttogja
-Hé! Én nem ezt mondtam! De be vagyok havazva.
-És ez lesz amíg ki nem estek? Hónapokon át egy idegen pasival találkozol minden nap, akivel egyre közelebb és közelebb kerültök egymáshoz majd hazajössz mész táncot oktatni a héten kétszer és pihensz, a barátodat meg szépen elhanyagolod, eltávolodtok és szakítotok. - tárja ki a karját
-Egyátalán honnan veszed, hogy hónapokat bent lennénk? Lehet, hogy két hét múlva már kiesünk. - vonok vállat
-Jaj könyörgöm! Te világbajnok táncos vagy ő meg sokszoros táncbajnok, ki nyerné meg ha nem ti. - néz rám amolyan "ezt most komolyan mondod" tekintettel
-Már megint féltékeny vagy. - nevetek fel hitetlenül -Csak most épp nem egy 45 éves csávóra hanem egy velünk egykorúra akinek még eséllye is lenne, ha te nem lennél nekem.
-Látod mondom! Lenne esé... várj mi? Ha nem lennék én? - mosolyodik el halványan a végére
-Zozó... - megyek oda hozzá -Szeretlek! Berci csak egy barátom mint egy csomóan mások. Te vagy és leszel is a legfontosabb. Csak érsd meg, hogy nekem most ez is nagyon fontos. És ha szeretnéd elmegyek veled ma korizni. Sőt, ha ennyire féltékeny vagy a táncórára is benézhetsz. Oké? - nyomom össze az arcát
-Mikor lesz az edzés? - vigyorog
-Fél óra múlva a stúdióba kell lenni.
-És innen fél órára van. - veszi a cipőjét
-Most komolyan jössz? - kezdem én is venni a lábbelim
-Még jóhogy. - kapja fel a kocsikulcsot
-Oké. - veszem fel a kabátom

Az edzésen már a TV2 és Berci is várt. A TV2-őt megkértük, hogy Zozót és engem ne mutassanak eggyütt és amint Berci is beleegyezett, hogy itt maradhatott elkezdőthetett az edzés.
-Amit szombaton fogunk táncolni az nem más mint a specialitásod! A hip-hop! - mondja Berci izgatottan
-Uuuuu, de király! Szombaton tuti meg lesz a 40 pont. - tapsikolok
-Ha beveted magad akkor biztos. És légyszi ne érsd félre. - néz Zozó felé

A mostani edzésen forgattunk, interjújat vettünk fel és egy kicsit táncoltunk. Az egész nagyon tetszett a zene is félig megvan már ami extrán jó, viszont hát Zozó. Lehet nem volt a legjobb ötlet elhozni az edzésre, de már mindegy. Amint mindenkitől elköszöntünk mentünk a kori pályára ahol kibéreltünk két korit.
-Zozó. - nézek rá kiskutya szemekkel -Segítesz? - nyújtom felé a lábam
-Ha nem vágsz el az élével szivesen. - nevet fel
-Köszkeee. - mosolygok rá
-Te tudsz korizni egyátalán? - sandít ám
-Utoljára 16 évesen koriztam az akkori barátommal. Úgyhogy nem tudom. - rázom a fejem -Na és te? - döntöm oldalra a fejem
-A legprofibb koris áll előtted.
-Na azt megnézem. - állok fel és indulok a pályára
Amint felmentünt megkapaszokdtam a korlátba Zozóval ellentétben. Persze neki "menőzni" kellett elkezdett menni aminek a vége az lett, hogy seggre esett amin annyira elkezdtem nevetni, hogy én is seggre ültem. Még jó, hogy csak egy-két ember volt. Mondjuk azok is totál hülyének néztek, hogy két felnőtt ül a jégen és nevetnek egymáson. Pár perc nevetés után felálltam Zozóval eggyütt.
-És most jön Harry Styles, hogy "We're only getting older, baby. And I've been thinking about it lately" - kezdi énekelni majd felémy nyújtja a kezét amit nevetve elfogadok
-Te ismered ezt a zenét? - kérdezem nevetve
-Nem csak neked volt 16 évesen barátod. - húz be a kori pálya közepére
-Neked volt 16 évesen barátod? - tartok vissza nevetést
-Ha ha ha. Nagyon vicces. - forgatja meg mosolyogva a szemét
-Te mondtad. - teszem fel a kezem védekezés képpen
-EGY RUGÓRA JÁR AZ AGYUNK! - kiabálja Patrik, Zozónak
-Hát te? - csúszik oda hozzá -Vagyis ti?! - néz rájuk furán
-Sziasztok! - csúszok a kapuhoz én is
-Gondoltam elhozom korizni. - vonja meg a vállát Patrik -És ti?
-Elhozott korizni két próba között. - biccentek mosolyogva Zozó felé
-Milyen próba? - kérdezi tőlünk az a lány aki Patrikkal jött
-A Dancing With The Starsban szerepelek. - mosolygok rá
-De király. - táltja el a száját
-Köszi.
-Ja amúgy most mit fogtok tàncolni? - kérdezi Patrik miközben felveszi a korcsolyáját
-Hip-hop. - nézek mosolyogva a barátomra
-Aha. - forgatja meg a szemét
-Istenem. - csapja homlokon magát -Te az összes barátnődre féltékeny vagy? - kérdezi Patrik a testvérétől
-Hát csak olyanra akinek lenne eséllye. - emeli fel az ujját
-És Topának szerinted lett volna eséllye? - nézek rá felhúzott szemöldökkel
-Az ki? - lépnek fel Patrikék is a jégre
-A tánckar vezetője, ja és megejgyzem, hyog 45 éves és nincs apakomplexusom. - erre a kijelentésemre Patrik és valószínű barátnője elnevették magukat
-Amúgy bocsi, hogy még nem mutatkoztam be. Lacza Noémi, de mindenkinek Nomcsi. - nyújtja Zozó felé majd felém a kezét
-Van mára még valami progitok? - kérdezi Patrik
-A drágának pihennie kell, ugye? - sandít rám Zozó
-Ha ha ha. - forgatom meg nevetve a szemem
-Most mivan? - kérdezi Nomcsi értetlenül
-Reggel kicsit összevesztünk.
-Jaj! Nálatok az a kicsit összevesztünk abból áll, hogy egy hónapig nem beszéltek utána a gang miatt valamikor találkoztok, veszekedtek majd kicsit utána kiengesztelitek a másikat és nem rosszra gondolni. - vázolja az egészet fel Patrik amiben igaza is van
-Az egyszer volt! - rakom fel a mutatóujjam
-Mennyi ideje ismeritek egymást, hogy egy hónapig veszekedtetek? - kérdezi Nomcsi
-Nem, nem! Az úgy volt, hogy egyszer össze vesztünk és egy hónapig szenvedtünk és nem kerestük a másikat. - mondom el a teljes igazságot
-De miért nem kerestétek egymást? - zavarodik össze szegény lány megjobban
-Najó elmondom az egészet, szóval! Világbajnokságomon voltunk és edzésiem voltak természetesen mert fel kellett a bajnokságra készülni és fájt neki, hogy kicsit elhanyagoltam. Khmm kb egy napra max egy és félre. Na de szóval és kiakadt, hogy ott vannak a haverjaim és biztos van köztünk valami, utána jött ugye a Topa én ideges voltam elküldtem a picsába. Ő skorpió én kos úgyhogy mentünk a saját fejünk után. Karácsonykor pedig kiengesztelt. És az első kérdésedre válaszolva kb két hétig voltunk együtt amikor össze vesztünk. - mesélem nagy beleéléssel
-Úristen! Nem semmik vagytok. - nevet fel Nomcsi
- [ ] -De várjál már! Ha skorpió vagy akkor novemberbe volt a szülinapod. - esik ke a tantusz -Jesszus! Miért nem mondtad? Meg egyátalán kivel ünnepelted meg? Sajnálom. - ebben ahárom mondatban olyan hangulatingadozásom volt mint soha
- [ ] -15.-én volt, éppen össze voltunk veszve és a baràtaimmal ünnepeltem. - nyugtat meg
- [ ] -Jó. De majd bepótoljuk.
- [ ] -Ha szeretnéd. - karol át
- [ ] -Igen! Határozottan szeretném. - mosolygok rá
- [ ] -Szóval van már progitok? - kérdezi meg újra Patrik
- [ ] -Van? - nézek fel Zozóra mire megrázza a fejét -Nincs. - nézek a másik testvérre -Miért?
- [ ] -Nem tudom. Elmehetnénk valahova. - vonja meg a vállát
- [ ] -Vagy csak félsz kettesben lenni Nomcsival és ez az egész - mutatok négyünkre -Meg volt tervzve mert akkor is féltél Nomcsival kettesbe lenni. Szóval mi elmegyünk Zozóval ti pedig romiztok. - jövök rá a két Kempf ördögi tervére -Te meg ha mondtad volna ezt és nem hazudtál volna mondtam volna, hogy jó menjünk és segítek. - nézek fel Zozóra
- [ ] -Mi a fasz?! - esik le Zozó álla
- [ ] -Hogy a francba..? - félbeszakítottam Patrikot
- [ ] -Hogy, hogy a francba jöttem rá? Teljesen olyanok vagytok mint a legjobb barátnőm főleg te. - nézek fel Zozóra -A gondolkodásotok full ugyan olyan szóval nem volt nehéz. - vonok vállat elégedetten -Te meg a tesója vagy szóval.
- [ ] -Najó inkább menjünk. - kezd húzni a kijárat felé. Csakhogy jégen voltunk így mint a ketten elestünk.
- [ ] -Au. - fogom a rossz bokám
- [ ] -Jól vagy? - kérdezik egyszerre mind a hárman
- [ ] -Igen. Csak a bokám. - támaszkodok fel majd megyek ki levenni a korcsolyát
- [ ] -Biztos, hogy jól vagy? - kérdezgeti Zozó
- [ ] -Igenigen. - próbálom elhitetni
- [ ] -Hazamegyünk megnézem. - veszi fel a cipőjét
- [ ] -Oké Apa. - forgatom meg nevetve a szemem

Otthon a legnormálisabb menésemmel belépkedni Zozó lakásába. Ragaszkodott hozzá, hogy az ő lakásába jöjjünk mert az közelebb van.
-Na, muca a bokád. - csapja össze a kezét
-Nem kell. Teljesen jó a bokám, nincs semmi baja. - rakom fel a vízforralót egy forró bögre teáért
-Kérlek. Láttam, hogy bicegsz. - kérlel
-Korizás után mindig ilyen. Fura a kori után cipőbe. - kevergetem a forró bögre teám
-Jó. Akkor legyél önfejű, nehogy a barátod segítsen neked. - ül le a fotelba telefonozni vagyis durcázni
-Nyaaa. - ülök le mellé -Kérsz? - nyújtom felé a teát mire megrázza a fejét -Hahóóó! - legyezek a szeme előtt -Szeretlek, de csak megjegyzem. - kortyolok bele a teámba ami annyira forró volt, hogy kiköptem -Sajnálom! Csak baszott forró volt. - pattanok fel és keresem a felmosót. Két perc után megtaláltam a felmosót és gyorsan felmostam a forró innivalót. Zozó az egész mosolyogva nézte végig amit próbált takarni, de nem igazán sikerült neki.
-Mi ezen olyan nevetséges kedves Zoltán? - teszem csipőre a kezem amíg a bal karomat támasztottam a felmosóra
-Semmi, semmi. - nevete fel majd áll elém
-Lekaratézlak! - nyújtom felé a felmosót
-Én meg elkaplak - fogja meg a felmosó egyik felét
-Hajrá! - futok a hálóba
-Mondom, hogy elkaplak! - kulcsolja át a karját a derekam körül hátul, majd pörget meg a levegőbe
-Jójó nyertél! - fordulok vele szembe amint letett a földre
-Mint mindig. - nyom puszit az orromra majd megy vissza és ül le a kanapéra
-Hogy mi? Ahaaaa szóval, hogy mindig... - gondolkozok el
-Vagyis.. - nevet fel
-Aha jó. - megyek mosolyogva a teámhoz aminek már tökéletes a hőmérséklete
-Kéne valamit kajálni. - fogja meg a hasát a barátom
-Főzök valamit. Mi van nálad?
-Vagyis itthon. - javít ki
-Hát ja... neked otthon nekem a te lakásod.
-A te otthonod is életem. - karol àt
-Awe. - nézek fel rá meghatódottan
-Na mit is szeretnél főzni? - néz rám az idegesítő vigyora kíséretében
-Mit szeretnél enni?
-Rántotthúst! Vagy műzlit!
-A rántotthús sok idő a műzli nem rendes kaja. - nézek fel rá amolyan "ezt most komoly?" tekintettel
-Nehogy megszencséktelenísd a műzlit! - nyújtja fel a mutató ujját
-Jójó! Megyek csinálok valamit. - iszom ki a bögre tartalmát

Épp a tésztát raktam bele a forró vízbe amikor két ölelő kar ölelt át hátúlró, az álla pedig a fejem búbján landolt. Igen, elég alacsony termetű vagyok.
-Mi jót is csinálsz? - kérdezi mögülem Zozó
-A spagettit mindenki szereti, nem? - kavarom meg a tésztát
-Ahogy mondod. Tudok valamit segíteni?
-Ha nem tartanád fel a barátnődet a főzésben igen nagy segítség lenne. -nyomok puszit az arcára pipiskedve
-Hát kössz. Ide jövök aranyosan erre elküldesz. - "durcizik" be
-Nyaa! Tudod, hogy szeretlek, de kaja is kell.
-Oké, asszony! - megy ki a konyhából

-Mostantól csak a te főztödet eszem! - mondja nekem Zozó teli szájjal
-Anyud meg fog haragudni. - nevetek fel
-Meg az övét. - javítja ki magát
-Hmm.. tényleg jó lett. - kóstolom meg én is
-Már csak desszert kéne. Khmmm... - köszörüli meg a torkát
-Perverz! - vágok hozzá egy konyharuhát mire felnevet -Nem vagy vicces Kempf! - nézek rá szúrosan
-Bekeményítesz asszony? - ropogtatja meg a nyakát
-Majd akkor hívj asszonynak, ha elveszel feleségül és lesznek gyerekeink! - mutogatok a villával
-Mind a kettő teljesíthető most, csak az egyikre kell várni kilenc hónapot.
-Ha ha ha. - forgatom meg mosolyogva a szemem -Zozó. - nézek rá nyűgösen
-Igen?
-Fáradt vagyoook. - nyűglődök
-Hát jó. - kap fel mint egy zsák krumplit
-Hé! - sikkantok fel
-Azt mondtad, hogy fáradt vagy. - vág le az ágyba
-De attól még menni tudok. - takarózok be
-Nembaj. - kuckózik mellém
-Szeretlek! - simogatom a faját
-Én is. És jóéjt. - nyom gyors csókot a számra
-Neked is. - alszok el azonnal

Az utca táncosaWhere stories live. Discover now