- szóval akkor te egy félisten vagy?- kerekedtek ki James szemei
- mondhatjuk úgy is- emeltem fejem a csillagos égreMár két hete hogy megismertem Jamset és azóta a legjobb barátomá vált. Igaz ott voltak a többiek de jót tett nekem az, hogy egy velem egykorú emberel barátkozom.
- és én még azt hittem, hogy a mai este folyamán az lesz a legdurvább, hogy meleg vagyok- nevetett fel- egyébként nincs meg neked a kapitány száma?
- te olyan hülye vagy- ütöttem vállba
- most miért? Láttad te már milyen segge van?- vonta fel szemöldökét komolyan mire belőlem kitört a nevetés
- eddig még nem volt időm megcsodálni- döntöttem fejem válára𝗗𝗮𝗺𝗶𝗮𝗻 𝗟𝗲𝗲
- teljes szivemből gyűlölek Noah- dobtam le a kezemben tartott íjat
- hát én ezt már nem bírom- tépet hajába miközben felpatant a földről- mi nem megy neked már ezen te idióta?!-ordította miközben kilőtt egy nyilat
- nem mindenki gyakorolja ezt kiskorától te idegbeteg majom- csaptam fejére idegesen
- még egyszer próbálj meg megütni de ne feled, hogy egy tetőn vagyunk- indult meg felém mire én ösztönösen hátráltam
- és milesz lelöksz? Úgy se me...- de nemtudtam befejezni mert fejem egy nagy csattanás kiséretében közelebről is megismerkedett a földel- te nem vagy normális istenemre mondom neked gondok vannak a fejedben- kaptam a fájó ponthoz kezem- neked valami nagyon megborult oda bent haver- áltam fel
- próbáld meg mégegyszer aztán mára végeztünk- nyomta az íjat kezembe***
- na mostmár elmondanád, hogy miért vagy ideges?- ültem le ágya szélére
- mert egy rohadt nyilat nem bírsz ki lőni- fordult a fal fellé
- és most az igazat- sóhajtottam
- utálom, hogy enyire ismersz- fordult fellém- tegnap este láttam valamit- ült fell
- és mi volt az a valami?- vontam fel a szemöldököm
- az ikrek- vont válla
- van más is miattuk nem lennél ideges na mond már
- egy kislányt olyan volt mint én de, de mégis más.....- hajtotta le a fejét
- nem tudod ki volt az?- csúsztam hozzá közelebb
- de- nézett rám könyes szemel
- és?
- a lá....- de nem tudta befejezni mert egy robbanás rázta meg az épületett....𝗜𝘇𝗮𝗯𝗲𝗹𝗹𝗮 𝗠𝗮𝗿𝗴𝗮𝗿𝗲𝘁 𝗥𝗼𝘆
- itt meg mi történt?- néztem körbe mikor be értem a nappaliba
Az ablakok ki voltak törve, minden szerte szét volt és láthatólag a többiek sem voltak a legjobban.- a HYDRA történt- nyögte ki nehezen Natasha
- betörtek miután elmentél- jelent meg Tony a semmiből Bruce-al az oldalán- nem vittek ell semmit Iza vérén kívül- sétált mellém majd szorosan átölelt- máskor azért ne este járkál haza- súgta fülembe
- mégis mire kell nekik a vére?- értetlenkedett Steve- azt még mi sem tudjuk- szólalt meg Bruce egy kis idő után majd le ült a szakadt kanapéra
- Mexikó közelében is lecsaptak- emelte ránk tekintetétt Clint
- de mégis miért?- toltam ell magamtól Tonyt gyengéden
- még csak anyit tudunk, hogy felrobantottak egy épületett azt még mi sem tudjuk, hogy miért
- de egy biztos valamit keresnek amihez neked is közöd van- karolta átt vállam Natasha mikor én is helyet foglaltam mellete
- de azt már kizárhatjuk, hogy ő kell nekik- itt csak mindenki érdeklődve kapta fejét Brucera- ha ő kellett volna nekik elkapták volna mikor elment de nem ők megvárták míg elmegy és helyete ránk csaptak le- nézet végig rajtunk majd rajtam megakadt a tekintette- félnek Izatól ezért vártak addig amíg ő már nem lessz itt tudták, hogy ő- mutatott rám- megálította volna őket...........
YOU ARE READING
𝑇ℎ𝑒 𝑤𝑖𝑡𝑐ℎ||𝗔𝘃𝗲𝗻𝗴𝗲𝗿𝘀 𝗳𝗳.||
Fanfiction𝙄𝙨𝙖𝙗𝙚𝙡𝙡𝙖 𝙈𝙖𝙧𝙜𝙖𝙧𝙚𝙩 𝙍𝙤𝙮 egy 15éves lány különleges képeségekell megáldva. Sosem tudta honan származik képesége, de egyet tudott...pusztítt. Elég egy kisebb dühroham és elpusztítt mindent ami csak a közelébe kerül. Retteget mindentől...