𝑇ℎ𝑒 𝑤𝑖𝑡𝑐ℎ||𝗔𝘃𝗲𝗻𝗴𝗲𝗿𝘀 𝗳𝗳.||

𝟭𝟬.

A konyha felé tartva hangos nevetés ütötte meg a fülem.
Az ajtóban megálva karbatett kézel figyeltem a lisztet és tojást dobáló hősök felé.

- STARK!- kiáltottam fel amikor az arcon talált egy tojásal
- he he ezt a multkoriért- nyújtotta ki nyelvét mire Clint egy adag lisztet nyomot az arcába- te normális vagy?- köpte ki a lisztett aminek fele a szájába landolt
- hát én egyszerűen imádlak- csaptam nevetve Barton tenyerébe
- tudom....én is magam- húzta ki magát büszkén
- mondták már, hogy hülye vagy?- ütöttem válába
- hát te már nem is egyszer- nevetett fel majd arébb sétált és folytatta a liszt dobálást
- Rogers- kaptam fel egy tojást majd közeleb mentem hozzá
- igen?- fordult felém mosolyogva mire egy tojás repült fejének- hejj ezt most miért?
- mer mért ne?- vontam válat és én is beszáltam a dobálozásba....

***

- Thor- ő csak értetlenül nézet rám mire én az emelet felé böktem fejemel- beszélhetnénk?

Gyors léptekel indultam meg szobám felé ő pedig értetlenül követett.

- mi van vele?- dobtam le magam az ágyra ő pedig a széken foglalt helyet
- mármint kivel?- nézet rám kiváncsian
- Lokival- hajtottam le fejem
- hát...megvan de ez miért érdekel enyire?- értetlenkedett
- szóval neked nem mondta
- mégis mit?
- hogy ő az apám- hajtottam le a fejem
- hogy kinek a milye?- nevetett fel idegesen
- az apám Thor
- lehetetlen ez csak egy rossz vicc- ált fel és indult ki
- sokszor én is azt kívánom bárcsak az lenne- sóhajtottam egyet szomorúan
- de hát a lánya meghalt Iza-torpant meg majd fordult felém- meghalt, ahogyan Marga......ohh baszki- ült le melém- szóval igaz
- most már hiszel nekem?
- igen..de megis, hogy?
- ha én azt tudnám
- már értem miért voltál anyira ismerős- túrt hosszú szőke hajába- kiköpött anyád vagy.....hogy nem tűnt fel eddig?- rázta meg fejét majd a padlóra vezette tekintetét- bocs de olyan hihetetlen
- igen...az- hajtottam fejem válára- hogyan halt meg?- remeget meg a hangom
- álítólag megölték de mi sem tudjuk pontosan, hogyan történt
- és honan vetétek, hogy én is meghaltam?
- nem találtunk sem téged sem pedig a bátyád egy ével később feladtuk azt hittük ti is meghaltatatok- de itt nem bírtam megszólalni
- hogy ki?- nyögtem ki
- a bátyád- kapta felém értetlenül a fejét- várjunk te nem is tudtad?
- még is honan tudtam volna?- kiáltottam ell magam majd kirohantam a szobából

Csak futottam azal nem is törődve, hogy időközben felöktem valakit. A házból kirohanva futottam egészen a partig.

A homokba leülve bámultam magam elé. Szóval van egy bátyám....kurva jó.

- mikor lettél te ilyen gyors?- ült le mellém Clint lihegve
- menj ell egyedül akarok lenni
- nem- rázta meg a fejét- figyelj kölyök nem tudom mi történt vagy, hogy Thor mit mondott de attól, hogy itt ülsz és bámulsz a semmibe nem lessz jobb
- nem akarok vissza menni csak...csak egy kicsit egyedül akarok lenni oké?- fordítottam lasan felé fejem
- nem, nem oké- ált fel- gyere- nyújtotta felém kezét majd mikor oda nyújtottam kezem felhúzott- és most szépen elmesélsz mindent....